Rieth József: Útiemlékek

Meteorák - Szent Pál nyomában - 8. részlet. Kalambaka és a Meteorák

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső       

2003. A plébánia zarándokutat szervezett Szent Pál Görögországi emlékeinek végiglátogatására. 2003. augusztus 1-10 jártuk Görögország útjait, keresve a missziós út emlékeit Athén, Berea, Filippi, Kavala, Korintus ásatásainál. Természetesen nem kerülhettük el az útbaeső nevezetességeket sem, látogatást tettünk Drinápolyban, a Meteorákon, Rodostóban, Tesszalonikában, Thermophilénél.

1. Szerbia  -  2. Drinápoly  -  3. Rodostó  -  4. Kavala  -  5. Filippi  -  6. Thesszaloniki

7. Berea  -  8. Meteorák  -  9. Thermophüle  -  10. Athen  -  11. Korinthosz  -  12. Paralia

 

ZS. Megérkeztünk, a Rex-szállóban laktunk. 19:20-kor volt a szentmise, majd 20:20-kor vacsora. Görög körözött volt az előétel, majd sertéssült rizzsel. Vacsora után sétáltunk és megnéztük a kivilágított szökőkutakat a város terein. Piros, zöld, fehér, kék fénnyel fröcskölt a víz. A városka fölé magasló hatalmas sziklák is megvoltak alulról világítva. Nagyon szép, impozáns volt. A város tele volt emberekkel.

 

 

KALAMBAKA

Ősi város (Aigion), a bizánci időben Stagoi, a 14. szd-tól Kalambaka. Kézmű- és pamut-ipar. Székesegyháza 11.szd-i alapokra a 14. szd-ban épült egy régi Apollón templom helyén. Freskók a 14. szd-ból. {180}

 

 

6. nap

Reggeli 7:30. Mise az ebédlőben. Svédasztal reggeli után indulás a Meteorákhoz. Felvitt a busz a kolostorhoz. Két kolostorba mentünk be és jártuk körül. Utána irány Athén.

 

METEORÁK (8:45-12:15)

 

A meteorák hatalmas sziklatömbök, amelyek tetején kolostorok állnak. A meteora szó a meteorosz melléknévből alakult ki, jelentése: levegőben lebegő. Az idelátogató elé lélegzetelállító látvány tárul, és egy örök emlékkel lesz gazdagabb. A sziklák kialakulását kb. 50 millió évre vezethetjük vissza. Ekkor még víz borította a területet. A folyók hatalmas hordalékot raktak le, amely összetételének köszönhetően betonkemény sziklákká alakult. Később a tenger visszahúzódott, viszont a több száz méter magas hordalékkúpok ottmaradtak.

A 11-12. században telepedtek le az első menekültek, magányos remeték a sziklák barlangjaiban, a kolostorok pedig kb. a 14. században alakultak ki. Néhány társával Nilosz atya, az egykori Dupiani-kolostor elöljárója alapította az elsőt 1367-ben. Segítői voltak Varlaam, Athanasziosz, kolostoruk neve lett később: Nagy Meteóron. Hatalmát biztosította a fejedelmi ivadék Joaszaf barát (Ioannisz Palaiologosz Uresszisz Simeon). A 15.szd-ban már 25 kolostor volt.

A keresztény vallás egyik legfontosabb eleme volt Isten dicsőítése, és ehhez a legmegfelelőbbnek egy félreeső helyet tartottak, amely távol van a világ csábításaitól. 1367-ben Nilosz atya alapította meg itt az első szerzetesrendet, a török hódítók elől menekülő néhány szerzetessel és az itt élő remetékkel.

Varlaam atya és Athanasziosz is idevándoroltak, és az egyik sziklacsúcson megalapították az úgynevezett cönobita kolostort, ami egy rendkívül szigorú szabályok alapján működő kolostor volt. Ismertebb neve: Nagy Meteoron-kolostor. A legenda szerint Szent Athanasziosz barátot egy angyal és egy sas emelte fel a magas sziklacsúcsra.

A szerzetesek életét az önsanyargatás, a világtól való elhatárolódás és a hosszú imádkozások jellemezték. Szigorúan tiltották a nőkkel való bárminemű érintkezést. A szerzetesek minden munkát saját maguk végeztek el, teljes mértékben az önellátásra rendezkedtek be. A szántóföldeken való munkát és a nyájak gondozását viszont azok végezték el, akiket még nem szenteltek fel. Napi 8 órát imádkoztak, amely alatt nem lehetett leülni, és minden évben kötelezően 100 napot kellett böjtölniük. Ekkor csak naponta egy alkalommal étkezhettek, akkor is csak keveset. A rivalizálás lett romlásuk (a törökök őszintén tisztelték őket). A 17. szd. óta csökken a létszámuk.

Nem is olyan régen a kolostorokba még csak kötélhágcsókon lehetett feljutni, ez is jelezte, hogy mennyire elhatárolták magukat a külvilágtól. Ma már elég csak a lépcsőket megmászni ahhoz, hogy feljussunk hozzájuk.

A Meteorákon összesen 24 bizánci kolostort számolhatunk össze, amelyek mind-mind 600 évnél idősebbek, ám közülük ma már csak 6 látogatható.

Bizánci művészet. Legjelentősebb kolostorok: Ajiosz Sztefanosz, Varlaam, Meteóron.

 

Harang helyett deszkalap (szimandri).

(szimandron=A szimandron (szemantron, szémantron, szemantérion, szimantron, faharang, tóka vagy dóka, görögül σήμαντρον, σημαντήριον vagy ξύλον, oroszul било, románul toacă, bolgárul клепало; a görög σῆμα 'jel, jelzés' szóból) fából, öntöttvasból, néha sárgarézből készült, két–három méter hosszú, 40–50 cm széles, egy vagy két kalapácsszerű verővel megszólaltatott ütőhangszer, amellyel a keleti keresztény egyházakban a hívőket istentiszteletre vagy imára szólítják. A fából készült szimandront görög szóval talantonnak is hívják.).

 

Ajiosz Sztefanosz kolostorba néhány éve híd segítségével lehet belépni. A 15. szd-ból bazilika. Kincstár ikonnal, kódexekkel, török okiratokkal. Kolostorudvar.

 

 

Apácáké. A szikla, amelyre a kolostort emelték, már Kr. e. 1200-ban lakott volt. Maga a kolostortemplom 1350-ben alakult, alapítója Antonios Katahuzinos. Kicsi és sötét épület fatetővel. Hozzá tartozik az Agios Charalambos kápolna, mely 1798-ból származik, s Theophanis és Ambrossios alapították. A templomot három kupola fedi, csodálatos fametszésű oltára és ikonosztáza van. 1333-ban rövid ideig itt lakott III. Andronikos Palailogos császár, aki birtokot és pénzt adományozott az Agios Stefanosnak. A sekrestye és a templom igen gazdag: keresztek, liturgikus eszközök, ikonok, kódexek, miniatúrák, Szent Haralambosz ereklyéje (csodatévő csontok) található itt.

Elsőként az Ájiosz Sztephanosz kolostort tekintjük meg, a hely különlegessége, hogy itt őrzik Szent Haralambosz csodatevő koponyáját. Az ereklye állítólag megállította a pestisjárványt. A kenyéren, vadmézen, sajton és tejen élő szerzetesek szorgalmas földművesként minden talpalatnyi helyet megművelnek a sziklák közelében. Kertészkednek, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Egyébként a többi kolostor is lényegében önellátó.  (Szent István kolostorról)

Második állomásunk a Nagy Kolostor, a Megalo Metéoron, ez a leglátogatottabb.

A szikla tövében az árusok hada kínálja portékáját, a dísztárgyakat, több nyelven kiadott útikönyveket, albumokat, mindenféle pénzt érő vagy nem érő terméket, és lukumádeszt, vagyis a mi kitolófánkunkhoz hasonló olajos, szezámmagos mézben tocsogó édességet. A több mint másfél száz, sziklába vájt lépcsőfok megtétele után már rájövök, azért kell egy kis dopping a turistáknak, hogy le tudják gyűrni a távot. Félezer méter magasan vagyunk a theszáliai síkság felett, és szélesvásznú kilátás tárul elénk, mintha repülőgépből tekintenénk a szikrázó nap fényében a falvakra.

A kolostorudvart a főtemplomon kívül három kis kápolna zárja közre. A refektóriumban megnézzük a kolostor kincseit: kódexeket, kéziratokat, ereklyéket, a könyvtárban pedig több mint hatszáz nagyon régi könyvet láthatunk.

Egy lezárt teremből a rég elhunyt alapító atyák és utódaik koponyái néznek vissza. A látvány eléggé morbid, az általános iskolai, Niš környéki osztálykiránduláson látott Koponyatornyon látottakra emlékeztet. A következő ajtók a hajdani ebédlőtermet, a konyhát és azok felszerelési tárgyait rejtik. Hatalmas, ötszáz éves asztal mellé telepedünk. (A Nagy Kolostorról.)

Varlaam-kolostor, 1 km-nyire. Kétkupolás Mindszentek-templom (1552), freskók, kórház (16. szd.), ebédlő, raktárak, Présház hordókészlettel, működő csörlőszerkezet (vrizoni). Kincstár, konyha.

 

 

Varlaam szerzetes élt itt, 1350-ben ő építette az első kápolnát a sziklán. 200 évvel később Theophanis és Nectarus építette fel a Szent Trion Hierarchon templomot a régi alapjaira. Ehhez csatlakozott az Hagion Panton és Szent János templomok felhúzása. 1627-ben renoválták a Trion Hierarchon (Stergion és Kyrillos szerzetesek) templomot. 1922-ben látták el lépcsőkkel, de teherhordásra még ma is használják a hálókat.

 

 

Kincsei a sekrestyében találhatók: szentek relikviái, liturgiaöltözetek, keresztek, a kolostor alapítójának vasöve, aranyozott oltárterítők, pergamenre írott kéziratok és könyvek százai.

Semmiképpen se hagyjuk ki a Varlaam kolostort, amely kiváló állapotban hirdeti a görögkeleti vallás hatalmát. A belső templom festményeinél pedig érdemes hosszabban elidőzni. A képek megjelenítik a középkor mindennapjait, sőt, arra is lehetőséget kínálnak, hogy megértsük: az agresszió, az erőszak örök, csak megjelenési formái különbözőek. A műfajban érdekeltek az eljövendő ítélet napját ábrázoló falrészen részletes tájékoztatást kapnak a nyúzás, kerékbetörés, élvefőzés különböző fázisairól. (Varlaam kolostorról)

 

Meteóron, vagy Metamorfozisz (Megalo Meteoro) (az Úr Színeváltozása) kolostor. Főtemplom. Freskók, falfestmények, ikonosztáz, kincstár, kolostorudvar, ebédlő, konyha, cella, kápolna.

613 m tengerszint feletti magasságban, Piniosz felett pedig 475 m magasan emelkedik. Athanassios szerzetes alapította templomát 1380-ban. 1388-ban (Simeon), és 1541-42 – ben új épületrészekkel gazdagodott. Belső díszítése: gazdag ikonosztáz aranyozott fából, intarziatechnikával kidolgozott pátriárkatrón, freskók a 16. századból. A főtemplomhoz további három épület, és kápolnák csatlakoznak: az Agios Athanassios kápolna, az Agios Konstantinos és Agia Heleni (1769) illetve a Szent János kápolna (1600). 1923-ig csak létrákon lehetett megközelíteni, most lépcsők vezetnek fel az épülethez. Kincsei relikviák, a bizánci császárok ajándékai, keresztek, amulettek, ikonok, kézzel írott kódexek és 600 kötetes könyvtár. (Meteoron kolostorról)

 

Ajia Triada- (Szentháromság-) kolostor. A 17. szd-ban épült temploma. (Szentháromság kolostorról)

 

Ajiosz Nikolaosz tu Anapafsza (Csendes Szent Miklós) kolostor lakatlan. Freskók, festője Ajia Lavra Athosz-hegyi művész. (Szent Miklós kolostorról)

 

Russzanu-kolostor. Temploma a 16. szd-ból. Freskók.

Nevét alapítójának, Roussanos szerzetesnek köszönheti (bár erről nincs írásos bizonyíték). 1380-ban Joasaph és Maximos testvérek is alapíthatták. 1545-ben renoválták és kiépítették. A kápolnát Krisztus feltámadásának szentelték fel, nagyszerű freskókkal, ikonokkal díszítették. 1897-ben létrákkal látták el a zarándokoknak. 1930-ban stabil építményt emeltek, hogy a látogatók feljuthassanak. (Russzanu kolostorról)

Minden kolostorban van egy főtemplom, a katholikon, ahol a Szent Misét tartják, valamint egy reflektórium (a kolostor ebédlője), egy kápolna és egy udvar, ahol a szerzetesek cellái is vannak. A kolostorok legfőbb embere az apát, a zárdák vezetője pedig az apácafőnöknő. Azt a bevételt, amelyet a kolostorok a munkákból szereznek, jótékonysági intézményeknek adják.

A Meteorákat akár egy nap alatt is végig lehet látogatni, viszont nyitva tartásuk folyamatosan változik, ezért a legjobb, ha már előre megérdeklődjük a turistairodákban.

Nagyon fontos tudni, hogy milyen öltözékben lehet csak odamerészkedni: nőknek tilos a fedetlen váll, és mindenképpen térd alá érő szoknyát kell viselni. Ha szigorúnak is tűnnek a szabályok, gondoljunk csak bele, hogy a nők egykor nem is mehettek a Meteorákhoz, mert a szerzetesek kimondták, hogy tilos az ellenkező nemmel való érintkezés. Férfiaknak hosszú nadrág a kötelező.

Ha elszédültünk, üljünk le odakint. Föntről nézve valóban kicsinek látszanak az evilági problémák, valahol itt kezdődhet a határtalan szabadság érzete. Sőt, a szabadságérzet itt korlátlan, mert a teraszokat ugyan védik a korlátok, de a szikla pereme mögött több száz méteres, függőleges falú mélység húzódik.

Agia Triada (Szentháromság) -kolostor: Dometios alapította 1458-1476 között. Az Agia Trias kápolna kétoszlopos stílusban épült, 1692-ben freskókkal díszítették. A kolostor bejáratánál egy kisebb kápolna áll, Damaskinos, Arsenios és Ionas szerzetesek festették falait. 1888-ban látták el lépcsőkkel, melyet 1925-ben további 140 lépcsővel egészítettek ki. Agios Nikolaos Anapafsas-kolostor: a 15. században, valószínűleg egy korábbi alapra építették, de a szikla kis felülete miatt az alapítók nem tudták kiterjeszteni területét. Első emeletén a templom és a refektórium, a másodikon a szerzetesek cellái kaptak helyet. A kápolna 1510-ben épült, Dionyssos és Nikoranos szerzetesek alapították. Hosszúkás építmény, a kolostor déli fala mellett emelkedik. Tíz cellából és egy apátságból áll. Díszítése 1527-ben fejeződött be, Theophanis Strelizas krétai barát alkotása.

Meteora

Meteorák {181}

Kasztraki 12:29

         Kasztraki kendőkkel díszített ürege a szikla oldalában, nemzetközi hegymászó találkozóval egybekapcsolva. Elgyönyörködtünk a sziklatömbök lábainál heverő Kasztraki szerelmes fiataljainak áldozatkészségében. A falucska felett, a több száz méter magasan lévő üregekben színes kendők százai virítanak. A helybeliek régi hagyománya: aki kendőt kap egy hölgytől, Szent György napján felviszi a sziklaüregbe, hogy ajándékozójának(, és egyébként is mindenki számára) bizonyítsa bátorságát, érzelmei komolyságát.

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső       

 

1. Szerbia  -  2. Drinápoly  -  3. Rodostó  -  4. Kavala  -  5. Filippi  -  6. Thesszaloniki

7. Berea  -  8. Meteorák  -  9. Thermophüle  -  10. Athen  -  11. Korinthosz  -  12. Paralia

----------------------------

A hat legszebb Meteora kolostor 

http://www.dravuczpeter.hu/europa/gorogorszag/meteorak-az-egben-lebego-kolostorok

http://forum.utazas.hu/goeroegorszag/207-meteora-kolostorok.html