Rieth József: Útiemlékek

Korintus - Szent Pál nyomában - 11. részlet. Korintus

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső       

2003. A plébánia zarándokutat szervezett Szent Pál Görögországi emlékeinek végiglátogatására. 2003. augusztus 1-10 jártuk Görögország útjait, keresve a missziós út emlékeit Athén, Berea, Filippi, Kavala, Korintus ásatásainál. Természetesen nem kerülhettük el az útbaeső nevezetességeket sem, látogatást tettünk Drinápolyban, a Meteorákon, Rodostóban, Tesszalonikában, Thermophilénél.

Görögországban több alkalommal jártunk. Ezekről - talán 1989-ből, egy csoportos utunk kivételével - csak halvány emlékünk maradt. A turistacsoportos utunk során az Athéni, Tesszaloniki, Thermophilei és Delphoi látogatásról valamint a görög szigetvilág három szigetének meglátogatásáról maradt bővebb emlékünk. Csak az emlékezetemben él még egy további nagyon halvány, jóval korábbi Tesszaloniki látogatásunk emléke (mintha valamiféle eszperantó kongresszussal kapcsolatos lett volna, de semmilyen írásos nyomot sem találtam róla.)

1. Szerbia  -  2. Drinápoly  -  3. Rodostó  -  4. Kavala  -  5. Filippi  -  6. Thesszaloniki

7. Berea  -  8. Meteorák  -  9. Thermophüle  -  10. Athen  -  11. Korinthosz  -  12. Paralia

 

Zs. Irány Korintosz. Átmentünk a csatorna fölött, ettünk nemzeti ételükből (birkasült pálcikára húzva), utána ittunk 1-1 dobozos sört.

 

Korintusi csatorna - 6346 m hosszú, 22 m széles, 8,5 m mély. 1882-1893 közt épült. A magyar Gerster Béla és Thür István hadmérnök műve

 

 

         Csatorna 14:36, 14:41, 14:46, körbejárva többször is ide-oda mentünk a hídon. Kiszállva pihenő 14:46-15:40. Szuvlakit ettünk, ez hurkapálcikán sütött birkahús. Nagyon izletes, jól esett utána a hideg sör.

Korinthosz <77km {387}

A műegyetemet Bécsben végezte, és pályáját is ott kezdte városi mérnökként. Később a Ferenc-csatorna építésének főmérnöke lett. Megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai hajózócsatorna nyomvonalát. Ferdinand de Lesseps és Türr István társaságában 1876-ban részt vett a Panama-csatorna legjobb átvágási nyomvonalát kijelölő expedíció munkájában. Amikor 1881-ben Türr István megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait, a tervek elkészítésével Gerstert bízták meg, majd a csatornaépítő vállalat főmérnökeként ő vezette a munkálatokat. A neve elválaszthatatlanul összefonódott a – már Néró császár idejében (Kr. u. 68-ban) kezdett (ám akkor meghiúsult) – Korinthoszi-csatornával.

Gerster Béla -- Türr István -- Régi emléktábla

Ennek építésében még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt. Gerster a 80 méter magas hátság átvágását 1882-ben négyezer építőmunkással kezdte meg. A csatorna hossza 6345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter. Egyidejűleg két kikötőt is építettek, továbbá egy hidat a peloponnészoszi vasútnak. Az építési munkák során 11 millió köbméter földet és kőzetet termeltek ki, elhasználtak 1200 tonna lőport és 450 tonna dinamitot.

Gerster itthon részt vett Türr István nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában, majd a lázas vasútépítés időszakában tizenhárom hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Végül 1919-ben a Duna–Tisza-csatorna építési munkáit vezette. A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben édesapja, Gerster Miklós 1848-as honvéd hadnagy mellett helyezték örök nyugalomra. 1957-ben lányát, Gerster Jolán zenepedagógust is ide temették.

Türr István 1825. augusztus 11., Baja – 1908. május 3., Budapest, szabadságharcos, olasz királyi altábornagy. Bajai polgárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. A négy grammatikai osztály elvégzése után apja halála miatt nem fejezhette be tanulmányait, 1842-ben beállt katonának. 1842-ben közlegényként Radetzky osztrák tábornagy Észak-Olaszországban állomásozó seregében kezdte, majd 1849-re hadnagyi rangot ért el. 1849-ben, tiltakozásul az osztrák elnyomás ellen átállt a piemonti hadsereghez. Századosi rangra emelték és egy magyar légió szervezésével és vezetésével bízták meg. Az osztrák hatóságok ezért halálra ítélték.

Minden próbálkozása ellenére nem tudott hazatérni, hogy a magyar szabadságharcosok mellé álljon, így Svájcba ment. Ezt követően Angliában tevékenykedett a gazdasági élet területén, majd a krími háború idején (1853-1856) az angol-török seregben vállalt szerepet. A seregnek nem csak katonája, hanem hadianyag-beszerzője is volt. Mikor beszerzésre Romániába indult, az osztrák hatóságok letartóztatták, majd kivégzésre Bécsbe vitték. Viktória angol királynő közbenjárásával menekült meg. Ezt követően, 1856-ban Konstantinápolyba ment, ahol kapcsolatot teremtett a magyar szabadságharc emigránsaival, Klapka Györggyel, Kossuth Lajossal és Teleki Lászlóval, és közvetítő szerepet vállalt köztük és a magyarok között. Itt ismerkedett meg Ferdinand-Marie de Lesseps mérnökkel, aki a későbbiekben fontos szerepet töltött be Türr életében. Mindeközben nem szakított meg összeköttetését az olasz forradalmárokkal sem. 1859-ben, az olasz szabadságharc kitörésekor visszatért Itáliába, ahol Garibaldi altábornagya lett. Részese volt a „marsalai ezernek”, a nápolyi és a volturnoi csata sikeréhez is hozzájárult. Nápoly városi és tartományi parancsnokává is kinevezték. Ezt követően 1861-ben feleségül vette Wyse Bonaparte Adélt, II. Napóleon császár unokahúgát, így a császár bizalmasává vált, Európa vezető köreibe nyert bebocsátást. Ezt követően főként diplomáciai tevékenységet folytat. Közvetített az olaszok, a németek és a franciák között.

Türr, a közéleti személyiség

A kiegyezést követően (1867) végre visszatérhetett Magyarországra és Franciaország, Olaszország és Ausztria-Magyarország poroszellenes szövetségének tervén munkálkodott. A porosz-francia háború és III. Napóleon bukása után viszont a Monarchia, Németország és Olaszország hármas szövetségének lett a szószólója. Politikai-diplomáciai munkásságát fémjelzi, hogy kereste a megoldást a keleti kérdés békés megoldására, felvetette az Európai Egyesült Államok gondolatát, államközi szövetségek megteremtésén fáradozott. A béke elkötelezett híve volt, a III. Nemzetközi Békekongresszus az ő elnökletével ülésezett 1896-ban, Budapesten. De nem csak nemzetközi szinten tevékenykedett. Itthon tanulmányozta a gazdasági viszonyokat, és mivel kedvezőtlennek látta a helyzetet, ez arra sarkallta, hogy széleskörű szervezőmunkába fogjon. Számos tanulmány, előadás és cikk mutatja azt, hogy mennyit fáradozott a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság fellendítésén. Felhasználta nemzetközi tapasztalatait és erőforrásait, hogy a belterjesség irányába fejlessze a hazai mezőgazdaságot, hogy gazdaságosabbá tegye a termelést, hogy kialakítsa Magyarország versenyképességét. Fontos volt számára, hogy kiszakítsa a magyar mezőgazdaságot az Ausztriának kiszolgáltatott helyzetéből. A gazdasági kérdéseken túl a közoktatás és a közművelődés fellendítését is célként tűzte ki maga elé. 1868-ban megalakította a Népoktatási Kört Baján, majd 1870-ben a Központi Népoktatási Kör elnökeként tevékenykedett Budapesten. Nevéhez fűződik a Corvina Táraság megalakítása is, mely társaság feladata a tudomány közérthető és széleskörű megismertetése volt.

Türr és a vízügy

Türr István nem volt vízügyi mérnök, külföldi tapasztalatait és összeköttetéseit használta fel ahhoz, hogy a magyar vízügyi helyzetet korszerűsítse. Azon az állásponton volt, hogy hazánkban a mezőgazdaság és az ipar fellendítéséhez nem a vasút, hanem a korszerű vízi utak jelentenek megoldást. Egy kiterjedt és összefüggő csatornahálózat létesítésével kívánta célját elérni. Fáradhatatlanul küzdött ennek eléréséért. Összeköttetéseivel sikerült egy részvénytársaságot létrehoznia, mellyel megkezdhette a feledésbe merült Ferenc-csatorna rekonstrukcióját és kibővítését, a Baja–Bezdáni-tápcsatorna kivitelezését, amely a Ferenc-csatorna vízutánpótlását szolgálta. Nem csak Magyarországon volt szívügye a vízügy. Ferdinand-Marie de Lesseps francia mérnökkel, a Szuezi-csatorna megvalósítójával, és Gerster Bélával együtt 1876-ban részt vett a Panama-csatorna Társulat megszervezésében és a csatorna terveinek elkészítésében. A vállalkozás később csődbe jutott, s a Panama-csatorna csak 1914-re valósult meg. Ezt követően megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy a korinthoszi földszoros átvágásának elakadt munkáit folytassa. Így kezdeményezésére 1893-ban megépült a Korinthoszi-csatorna. Türr István 1908. május 3-án, 83 éves korában hunyt el Budapesten. A fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.

A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hellén hajózást, 400 kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. A csatorna megépítését elsőként Periandrosz korinthoszi türannosz határozta el. A terv azonban a kor technikai színvonalán megvalósíthatatlan volt. A csatorna kiváltására hozta létre Korinthosz városállam a Diolokosznak nevezett szállítóutat.

Néró 67-ben 6 000 rabszolgát rendelt a csatorna építésére, de a következő évben bekövetkezett halála után a munkálatok leálltak és a terv feledésbe merült.

A mai csatornát 1881 és 1893 között építtette a görög állam a Türr István és a Panama-csatorna építéséből is részt vállaló Gerster Béla tervei alapján. Az építkezést elkezdő francia társaság a csatorna két végének kimélyítése után csődbe jutott. Antonisz Matszas vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott.

A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak.

 

 

KORINTHOSZ 16:01

Arch. Korintosz délután 16:09-18:20

 

Zs. Megnéztük a romokat, majd egy szép parkban volt szentmisénk

 

 

Félmilió lakosa volt 50-ben, forgalmas kikötői voltak: Lechaion és Kenkrea (ezt nem találják): "Két tenger kikötője" . Pál két évig maradt benne. Zsidó közösség élt itt.

Híres volt vázáiról és bronzművészetéről. Arion énekes mondája szerint kincseiért tengerbe kellett ugrania, de delfinek kimentették. - Sziszüphosz itt volt király. Az idegeneket tengerbe vetette, ezért sziklát kell görgetnie eredménytelenül. Kr.e. 148. Mummiusz elfoglalta. Csak az Apolló templom hét oszlopa maradt. Kr.e. 44-ben Julius Caesar újjáépíttette és betelepíttette. Kr.e. 27-től Achája szenátorának székhelye. A hajókat köves úton, öszvérekkel csúsztatták át. Pál idejében 600 000 lakos kétharmada rabszolga volt. Piactér, agora, bazilikák (Kr.e. első szd.), levéltár, béma (törvénykezés helye) mai kápolnában, hat római templomocska Afrodité emlékművel, Héra templomának romjai, Apolló templom, görög színház, Aszklépiosz temploma gyógyforrással. [151-167]

 

 

Gájusz házában Pál 57-58 telének végéig maradt. [229]

Timóteus Pállal volt, majd a viszályok rendezésére újra ide küldte. [307]

Poszeidon temploma - isztmoszi játékok

Bazilikák romjai - pl. a lechaioni kikötő helyén egy 5. századi.

Akrokorintosz vár a hegytetőn

 

 

Az ásatás előtti tér ligetében, a fenyők alatt, az öböl adta háttér előtt volt a szentmisénk

 

Korinthosz 18:20

Megara

Pireéisz (Pireusz)

Athén 19:30-19:54