Rieth József: Útiemlékek

Görög nyaralás - 3. rész - Szigetek: Aegina, Porosz, Hydra

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső       

Görögországban több alkalommal jártunk. Ezekről az utakról - talán 1989-ből, egy csoportos utunk kivételével - csak halvány emlékünk maradt. Egy turistacsoportos utunk során az Athéni, Tesszaloniki, Thermophilei és Delphoi látogatásról valamint a görög szigetvilág három szigetének (Aegina, Porosz, Hydra) meglátogatásáról maradt bővebb emlékünk.

Csak az emlékezetemben él még egy további nagyon halvány, jóval korábbi Tesszaloniki látogatásunk emléke (mintha valamiféle eszperantó kongresszussal kapcsolatos lett volna, de arról az útról semmilyen írásos nyomot sem találtam az archívumomban.)

2003-ban a plébánia zarándokutat szervezett Szent Pál Görögországi emlékeinek meglátogatására. Görögországi nyaralásunk élményeit bővebben AthénTesszalonika és Thermophile leírásainál tartalmazzák a zarándok-útról írt soraink.

Görög nyaralás: Delphoi - Athén - Szigetek (Aegina, Porosz, Hydra)

16. szerda.

Ma a görög szigetvilág három csodálatos szigetével ismerkedtünk meg. 8 óra 30-kor indult a hajónk Pireuszból.

Hajónk nem túl nagy, de a fedélzeten jól elfértünk. Kis asztalok székekkel, padok a korlát mellett, csodálatos kilátás a sima tengerre. Gyönyörű napsütéses meleg idő ígérkezett. Az Attikai-félszigetet elhagyva hamarosan szigetek sorával találkoztunk. Azt a tengerszakaszt láttuk közben, ahol Kr.e. 480-ban a szalamiszi ütközet zajlott.

Aegina          Görög nyaralás: Delphoi - Athén - Szigetek (Aegina, Porosz, Hydra)

Aigina-szigetén kötöttünk ki először 10 órakor.

 

80 km2 nagyságú háromszög alakú sziget. Már a bronzkorban is lakott volt. Kikötője az ókori kereskedelmi kikötő helyén alakult ki. A sziget északi csúcsán egy dombtetőn állt Kr.e. 520-510 között épült Apollón templom, amelynek máig megmaradt egy oszlopa. Másfél órát töltöttünk itt. Megnéztük kis utcácskáit, hegyoldalba épült házai, templomai között sétálgattunk. A kikötő körül bazársor kinálja drága áruit. Mi itt nem fürödtünk, mert nincs zuhanyozási lehetőség a hajón és kellemetlen a sós ruhában ülni a további úton. Az utitársak közül többen vásároltak és voltak akik megfürödtek. A hajőn ebédeltünk tovább indulás után.

A sziget területe: 87 km2. Aegina kétharmadát egy kialudt vulkán alkotja. Az északi és nyugati oldal köves de termékeny síkságokból áll, pamut, szőlő, mandula, olajbogyó és füge terem itt, de Aegina legjellemzőbb termése a pisztácia. A szivacshalászat gazdaságilag figyelemre méltó fontosságú. A sziget déli, vulkáni része göröngyös és hegyes, és nagyrészt terméketlen. A legmagasabb csúcsa a Mount Oros-on 531 m. A görög mitológiában Aegina volt az Asopus folyó istenének, Metope-nak lánya. Két gyermeke volt.

Sziget a saroni öbölben Attika és Argolis között, körülbelül háromszög alakú 85 km2 területtel. A sziget hegyes, csak ÉNy-on van egy kisebb síkság, melyen hajdan a sziget főhelye volt, melynek közelében egy dór stilusban épített temploma romjai láthatók; ez volt talán Aphrodite temploma, melyet a régiek említenek. Ezenkívül még több templomot ismernek a régiek, a Demeter Thermophoros, Apollon, Artemis és Dionysos templomot és Hekate szentélyét. Délre a városban feküdt az Aphaia szentélye, a Panhellanion (most Ozor) nevü hegy tetején volt Deus Hellanios temploma. Keletre a városban, egy órányi távolságban állott egy Oie nevü helység, Dania és Antesis szentélyével. A középkorban itt volt a szigetnek megerődített főhelye, melynek romjai Paleochora nevet viselnek. Innen keletre egy órányira állott egy hegy tetején Athene temploma, melynek dísze a most Münchenben levő szoborművek voltak.

E. sziget fővárosa, a nyugati parton (1889) 4232 lak., a régi főváros helyén, amit egy dór oszlopsor jelöl meg. A két kikötő, amelyekről már az ókoriak tesznek említést, még most is tisztán látható. Az ovális alakú kikötők régi mólói, amelyeket a velenceiek állítottak alkalmasint helyre, máig is fennmaradtak. Az antik Zeus- v. Athene-templom a sziget É.-i partján, a Hagia Marina nevű kikötő közelében, egyike azon görög templomoknak, amelyek legjobb karban maradtak fenn.

Porosz          Görög nyaralás: Delphoi - Athén - Szigetek (Aegina, Porosz, Hydra)

POROSZ-szigete következő állomásunk, amelyet 12óra 40-kor értünk el. Festői fehér házaival már messziről feltünt a sziget. Sajnos csak végig rohantunk a házak között,mert csak 1 órát állt itt a hajó. Gazdag emberek nyaralóhelye. Nagyon drága minden. Posszeidon -szentélyét nem volt idő meglátogatni ( 5km-re van) , itt találtak Kr.e. VI.sz.-ból templom maradványokat is. Érdemes megjegyezni- hogy a híres szónok Demoszthenész a görög szabadságharcos üldözői elől ide menekült kr.e.322-ben és itt mérgezte meg magát.

Pórosz a Szaróni-öböl kis szigete, mely csupán csak 300 méterre fekszik a Peloponnészosz északkeleti partján fekvő Galatasz településtől. A sziget 31 négyzetkilométer nagyságú és 4.000 lakosa van, akik leginkább a fő település, az azonos nevű Pórosz körül tömörülnek. A sziget földrajzilag két részből áll: délen a Szféria nevű vulkanikus félszigetből, melyet egy földnyelv (isztmus) köt össze a "főszigettel": Kalavriával. Kalavrián találhatók egy Posszeidon templom romjai. A sziget déli részére jellemző a sűrű píneaerdő, mely egészen a partokig terjeszkedik. A "főváros", Pórosz, Szferia nyugati részén terül el. A sziget északi részén olajfákat és citrusféléket nevelnek, valamint haltenyésztéssel foglalkoznak, a Fúszasz (Fousas) fennsíkon pedig szőlőt termelnek. A sziget turisztikai infrastruktúrája is jól fejlett. Szferia vulkanikus eredetű, egész pontosan a Szaróni-öböl egykor aktív vulkánjai közé tartozott, mint ahogy Aigina, Methana és Kromyonia is. Geológiailag Pórosz egy tektonikailag erősen aktív alapon fekszik, mely a Peloponnészosz keleti partja mentén délről észak felé terjeszkedik. A Galatasz és Pórosz közötti tengerszoros egykor egy négy méter mélységig terjedő mocsaras terület volt, mely később megsüllyedt, de a napjainkban is aktív mozgások ezt a részt állandó változásban tartják. Póroszon a földrengések ellenére sok régi ház épségben maradt, ezek a házak teszik oly bájossá a fő település látképét. A sziget leginkább az athéniak hétvégi kirándulóhelyeként ismert, hiszen Pireuszból könnyen elérhető a gyakori kompok, szárnyashajók segítségével. Látnivalója a kis Régészeti Múzeum, melyben többek közt az ókori Troica, a mükénéi akropolisz és a methánai szentély leletei láthatóak. Pórosz ókori neve Pogon volt.

Porost Pelopponészosztól egy 200 m széles csatorna választja el. Porost két sziget alkotja: Kalavria és Spheria. Poros lakossága kb. 4000 fő. Régészeti leletek bizonyítják, hogy Porosban már a bronzkorban is éltek őseink. A sziget sok látnivalót rejt számunkra; a kikövezett sikátorok, a szép udvarházak és az orosz hajógyár emlékeztet bennünket a sziget történelmi fontosságára. A sziget ma többnyire a turizmusból él. A leghíresebb strand itt a Love Bay, egy festői táj, kristálytiszta tengerrel, és az azt körülölelő zöldekkel.

Hydra          Görög nyaralás: Delphoi - Athén - Szigetek (Aegina, Porosz, Hydra)

HYDRA-szigetéhez közeledve feltámadt a szél és a hajó is kellemesen hintázott. Már előre örültünk a hullámokban való fürdésnek. Délután 3 órakor kötöttünk ki másfél órára. A város a kikötőt övező anfiteátrumban fekszik. A művészvilág kedvenc tartózkodási helye. A szigeten autó nincs, öszvérháton lehet közlekedni. Mi természetesen gyalog mentünk fürdési lehetőséget keresni. A sziklás partszakaszon elég sokáig kellett sétálni míg szabad fürdőt találtunk. A hullámok egyre magasabbra csaptak. Élvezett volt beleugrani a csodálatos meleg vízbe.. Dobáltak minket a hullámok, mintha hullámvasúton lettünk volna. Egy sziklára szerelt vaslétráról lehetett beereszkedni, illetve ugrani a csapkodó vízbe. Pompás volt,,, csak rövid.

Egy nagyon különleges és egyedülálló, 3000 lakosú sziget. Fő jellemzője, hogy lakói nem használnak “kerekes járműveket”, az emberek szamarakon közlekednek a főbb utcákban és a szűk sikátorokban is. A szállítás minden formáját a szamarakkal oldják meg, illetve a hajók segítségével. Hydra városát kikötő körül építették, a várost szűk macskaköves utak, hagyományos görög házikók lepik el, a kikötő fölött zöldellő hegy, s mindezt megkoronázza a lenyugvó nap fénye.

A sziget az Argolic öböl és a Szaróni-öböl között helyezkedik el, a Peloponnészosz partjának keleti oldalához közel. Régen a szigetet Hydrea-nak nevezték, ami forrást jelent. A sziget Területének mérete 52 km2, lakossága 2387. Hydra szigetén 20 km hosszú hegylánc vonul végig, melynek szélessége 1,5 és 6 km között váltakozik. A sziget rossz minőségű talajjal rendelkezik, legmagasabb hegycsúcsa, az Eros 592 m, mely a Piraeus-tól 35 mérföldre található.

A sziget éghajlata mediterrán, száraz és enyhén hűvös nyarak, enyhe telek jellemzik. A sziget klímáját az északi szelek alakítják, ezért a horizont itt fényes és tiszta, a tengeri ködtől mentes. A sziget neve a Hydrea (forrás) szóból ered, az ókorban a sziget rengeteg vízzel rendelkezett, mégis a mai lakosok a görög szárazföldről hozatják a vizet hajóval. A szigetet számos vadon élő virág és fenyők tarkítják. Éjszaka a szigeten nincs közvilágítás, ezért tisztán látható a csillagos ég a csillagászok és természetesen a turisták legnagyobb örömére.

Hydra város, mely az egész sziget központja, a kikötő köré épült. olyan elbűvölően néz ki, mint egy művészi festmény – szürke, fehér és kék színekkel a kék tenger felett. a város egy félhold alakú kikötőből áll, melynek a közepén van néhány üzlet, galéria, étterem és piac. A lakóépületek és a turista szállások meredek köves utcákban laknak itt, mely a kikötőhöz vezet. A szigete nyugalmáról és csendjéről híres sziget, ám intenzív, éjszakai életéről szintén ismert. Minden megtalálható aminek egy görög szigeten lennie kell: bár, pub, disco külföldi és görög zenével, reggelig.

További falvak a szigeten a Kamini, Episkopi, Mandraki, Molos, Vlychos, és Palamidas. A sziget elsősorban a turizmusból él. Az emberek a szigetet katamaránnal és nagysebességű szárnyashajókkal lehet megközelíteni Pireusból. Naponta induló kompok is rendelkezésre állnak, ezeknek a menetideje legalább 3 óra. A kompok utasokat szállítanak még az alábbi településekre: Poros, Nafplion, Aegina, Monemvasia, Spetses.

A szigeten egyetlen jármű található: a szemeteskocsi. Ezen kívül minden egyéb jármű használatát (autó, motor) szigorúan tiltja a törvény. A tömegközlekedés vizitaxik, szamarak és kerékpárok segítségével történik, de mivel a sziget területe nagyon kicsi, a legtöbb ember gyalog közlekedik. Hydra kedvelt úticél a vitorlázók körében is, Kaminiben egy yacht klub is található Kamini Yacht Club néven.

Hydra hat ortodox kolostorral és több templommal büszkélkedhet. A kolostorok közül a két legnépszerűbb a Profitis Ilias, melyet a 19. században találtak és az Ayia Efpraxia. Mindkettő egy dombon helyezkedik el, a legfontosabb kikötő panorámájával. Állítólag valahol Hydrán, egy régi kolostorban található Lazarus Koundouriotis sírja, aki a leggazdagabb hajóskapitány volt Hydrán, s aki teljes vagyonával támogatta a görög függetlenségi háborút.

Tengerpartok Hydra strandjaira leginkább jellemző a sziklás, homokos és kavicsos part. Ezeket a partokat gyalogosan, szamárháton, vagy hajóval lehet megközelíteni. A strandok közös jellemzője a kristálytiszta kék víz. A kikötő közelében található, gyönyörű sziklás területet, ahol a víz mélykék színű, “Spilia” -nak nevezik. Spilia minden évben sok turistát vonzz a kikötőre néző kilátása miatt, ételek és italok éjjel-nappal kaphatók. Spiliához közel, a város ágyúi alatt található az úgynevezett Hydronetta Beach – szintén kék vízzel, és napi 20 órán át nyitvatartó bárral. Hydronetta búvárkodásra is ideális hely! Csak a Hydronetta mellett következő strand apró kavicsos, ez a strand éjjel ki van világítva és disco is rendelkezésre áll.

20 perces sétával, egy 17. században épült hídon áthaladva találjuk meg a Palamidas nevezetű homokos strandot. Ott található Boulgaris Kastélya és a ház, amely a basáké volt. Palamidas strandjának közelében egy csónakjavító műhely működik. Palamidas-t elhagyva Molos sziklás strandjára érkezünk. Ezután következik Kaoumithi, a homokos strand. Bisti egy egyedülálló, kiépített, kavicsos öböl a sziget legdélibb részén, melyet magas sziklák vesznek körül, s a közelében sok a fenyőfa. Bistitől 10 percre vízitaxi és 30 percre rendszeres hajójárat segíti a közlekedést, ideális hely a víz alatti halászathoz.

A következő part az egyik Saint George, mely két fenyő borította hegy között terül el, a sziklák tetején található a Szent György templom. Az utat követve a következő kikötő mellett található Kamini. Kamini egy kicsi, halászhajókkal teli festői kikötőjével és természetes szépségével vonzza a turistákat. Kaminia-ban hagyományos tavernákban fogyaszthatjuk el a vacsoránkat, melyet hajóval lehet elérni. Kamini mellett található Megalo (nagy) és Mikro (kicsi) Kamini. Mikro Kamini kavicsos strand, amely a vízi sportok kedvelőinek és a családoknak; kisgyermekeseknek ideális strand. Étel- ital fogyasztás a szomszédos Kamini strandon megoldható.

Innen gyalog érhető el Vliho tiszta vizű strandjával. Vliho sziklákra épült fehér házikókkal ékes település, Xaralompos apró szentélyével. Itt szintén van étkezési lehetőség a helyi tavernákban. Vlixos a kikötő nyugati oldalán gyalogosan, vagy hajóval érhető el. A sziget dél-keleti oldala felé Saint Nikolaos fenyővel körülvett, kavicsos partja várja a fürdőzőket kristálytiszta vízzel. A Saint Nikolaos strandja ideális hely a búvárkodásra, víz alatti halászatra is! Lejtői tele vannak fenyőfákkal.

Keleten található Nisiza, egy másik kavicsos strand és ezt követi Klimaki, egy nagy strand nyaralóházakkal. A Rigas hegyfok után a sziget déli oldalának legszebb kavicsos strandjára lyukadunk ki, amelynek a neve Limnioniza és amely úszás mellett alkalmas a búvárkodásra is. 25 perc sétával a főkikötőbe érkezünk, ami 7 perc hajóval, illetve 3 perc vízitaxival. Ott található (a kikötő bal oldalán) egy kiépített strand, melyet Mandraki-nak neveznek. Itt szállást is találunk és lehetőség van kipróbálni valamelyik vízisportot, pl. a szörfözést, vízisít és a strand-röplabdát.

"Látnivalók A sziget teljes egésze önmagában is különleges és látványos. Az, hogy a szigeten nem járnak autók szinte hihetetlen. Emellett csodálatos szűk utcácskák és virágok színesítik a festői környezetben található településeket. A fényszennyezés elleni fellépés is vonzatosak. S akkor térjünk ki egy kicsit a helyi nevezetességekre is.

Érdemes ellátogatni a sziget Kastélyába, és a hegyről lefelé egy pillantást vetni a kikötőre. Peripteroból és Spiliaból csodás naplementében lehet részünk. Hydra 300 temploma és 6 kolostora is érdekes lehet a turista számára, továbbá ha tehetjük, tekintsük meg a Hypapante Templomait és az önmegtartóztató St. John csodálatos falfestményeit a 18. századból a Történeti Múzeumban, mely import emlékek gyűjtőhelye, levéltár és könyvár is egyben.

Nagyon szép látványt nyújtanak a bástyák az ágyúkkal, amik a várost védik balról, illetve jobbra a kikötő. Különösen ajánljuk az Saint Eupraxia és Prophet Eliasiker kolostorait, ahová 1825-ben a görög forradalom néhány hősét – köztük Kolokotroni-t) bebörtönözték. Végül látogassunk el a Lazaros Kountoyriotis Kastélyába is, mely a Nemzeti Történeti Múzeumnak ad helyet. A Bizánci Művészet és Történeti Múzeum gyűjteményének megtekintése után Melina Merkouri címmel egy előadást is megnézhetünk, mely híres művészek festményeit mutatja be."

Hazafelé a hajón " görög-táncház" volt a bárban, amit megnéztünk. Beszélgettünk az útitársakkal, gyönyörködtünk a tengerben, a sziklás partokban. Szóval pompás nap volt a mai. (A Görögországi nyaralás leírásának folytatása Athénba vezet.)

Görög nyaralás: Delphoi - Athén - Szigetek (Aegina, Porosz, Hydra)

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső       

-----------------------------

Aegina:    https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89jina

               http://www.zizikalandjai.com/2011/11/egy-napos-kirandulas-athenbol-aegina.html

               https://en.wikipedia.org/wiki/Nectarios_of_Aegina

Poros:     https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B3rosz _(sziget)

              http://www.hellasz.hu/forum/viewtopic.php?t=307&start=30

              http://www.eviasziget.hu/2009/12/poros.html

              https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B3rosz _(Attika)