Rieth József: Útiemlékek

Esztergom

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

 Magyarország legszebb folyóvölgyének nyugati kapujában fekvő Esztergomot a magyar államalapítás bölcsőjeként ismerik Európában, s talán világszerte. A Duna partjára és a Piliserdő lankáira települt város és környéke már a 9. századtól a honfoglaló magyarok fontos szállásterülete volt, majd az első magyar királyok birtokközpontja lett. „Itt a Magyar Róma!" -- így ír Esztergomról a 20. század első felének egyik magyar költőóriása, Babits Mihály. Valóban, hiszen immár több, mint ezer éve ez a város a magyar katolicizmus fővárosa, az esztergomi érsekprímások székhelye.

Esztergom határához akár szárazon vagy vízen közelítünk, már messziről szemünkbe ötlik az ősi Várhegyet koronázó hatalmas klasszicista főtemplom, az Esztergomi Bazilika. Ebben a városban - mely, több mint 250 éven át Magyarország fővárosának büszke címét viselte - született az első magyar király, (Szent) István, itt koronázták meg feleségével, (Boldog) Gizella bajor hercegnővel együtt 1001. január l-jén. Ettől az időponttól számítjuk az európai értelemben vett magyar állam megalakulását.

A város fölé magasodó Várhegyet koronázó főtemplomot nemcsak lenyűgöző méretei miatt, hanem a 19. századi építménybe belefoglalt reneszánsz „ékkő", a Bakócz-kápolna és a Főszékesegyházi Kincstár világhírű egyházművészeti gyűjteménye kedvéért százezrek keresik fel. Altemplomában nyugszanak a magyar érsek prímások, köztük a mártír főpap, Mindszenty József bíboros is. A Bazilikától alig néhány méterre áll a még romjaiban is fenséges királyi, később érseki palota, az Árpád-házi királyok ősi fészke.

A különböző korokban többször átépített románkori palotaegyüttes a maga korában Európa egyik legszebb várkastélya volt, melynek szépségét - többek között - az itt megforduló VII. Lajos francia király és Barbarossa Frigyes német-római császár krónikásai is feljegyezték. A millenniumra elkészült a palota tróntermének rekonstrukciója és további kiállításokkal is gyarapodott az ország legrégebbi kővára.

A királyi palota teraszáról a közel 80 méteres mélységbe letekintve kitárul előttünk az ősi város és a méltóságteljesen hömpölygő folyam látványa. Messzire látni innen: térben és időben egyaránt! Századokkal államalapításunk előtt a palota helyén Solva római elődje állt, innen nézhette Marcus Aurelius császár légióinak folyami átkelését...

E pontról öt hegyvonulat látható, tiszta időben az Alacsony-Tátra csúcsáig tágul a látóhatár. Alattunk, a mélyben a Víziváros legszebb épülete, a neore-neszánsz Prímási Palota impozáns épülete magasodik, mely egyben az ország legnagyobb vidéki képtárának, a Keresztény Múzeumnak is otthona.

A képtár kiváltképp gazdag magyar, osztrák-német és itáliai középkori táblaképeken, szobrokban, de ötvös-és textilgyűjteménye is világhírű. Innen, a Palota teraszáról nemcsak Esztergom égbetörő tornyait, más fontos műemlékeit vehetjük számba, hanem felfedezhetjük az újjáépült Mária-Valéria hidat, valamint az esetleg hosszabb tartózkodásra -- vagy inkább többnapos visszatérésre -- pihenésre csábító Aquasziget Gyógy- és Élményfürdőt is a Prímás-szigeten. A királyi város központja felé vezető Kis-Duna parti százéves platánsoron sétálva hamarosan a barokk hangulatú főtérre érkezünk.

Csobogó szökőkutak hűvösében, akár egy kávé vagy tea mellett megpihenve gyönyörködhetünk a tér és a környező utcák műemlék épületeinek szépségében. De folytathatjuk múzeumi barangolásunkat is: a Duna Múzeum, vagy a Babits Emlékház a főtértől már igazán nem nagy távolság!

----------------------------------------------------------------------------

Sötétkapu és Prímáspince

 

 

Központi szeminárium

 

Szent Adalbert Központ

 

Királyi vár

 

 

 

Képek

 

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

---------------------------------------------------------------------------------------------------

https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom

Interneten megjelent cikk feldolgozása kapcsolat nélküli használatra.

Bedolgozta: Rieth József - 2007. március

Forrás: [origo].