Rieth József: Útiemlékek

Egyiptomi utunk - Kairói látnivalók - (11)

 

Tartalomjegyzékhez Utazások <<< - >>>        

       

Kairói út (1)  Gizába (2)  -  Piramisok (3)  -  Szfinx (4)  -  Gizai boltok (5) - Kairói séta (6) -        

Memphis (7)  -  Szakkara (8)  -  Ó-Kairó (9)  -  Kairói múzeum (10)  - Kairói látnivalók (11) -        

Ó-Egyiptom története (12) - Ókori Egyiptom története (13) - Újkori Egyiptom története (14)        

Kelet megismerésének emlékezetes lépése volt Egyiptomi látogatásunk 1996. november 8-12. között. Kairó, Gíza, Szakkara legfőbb nevezetességeivel ismerkedtünk ezalatt a néhány nap alatt..

1996. nov. 11.

Városlátogatás

A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy tradicionális és egy modern városrészre. A tradicionális városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam (المقطّم) hegynél helyezkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset is található itt.

Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő úgynevezett Holtak városa, amely egy ókori temetkezési hely volt, de most egy szinte átlagos lakónegyednek néz ki.

Kairó modernebbik részén üzleti negyedet találhatunk, amelyet Mīdān et-Tahrīr (ميدان التحرير), Mīdān el-Ōperā (ميدان الأوبرا), Ramses-pályaudvar (محطة رمسيس, Mahattat Ramsīs) és a Nílus határolnak.

Kairó helyén az első települést az i. e. 6. század végén a perzsa Kambúdzsija hívta életre. A háborúskodások során elpusztult városka helyén a Ptolemaioszok uralma idején Babilon (Babylon) néven új település nőtt ki, amelyet a római fennhatóság alatt - részben a közeli Memphisz kőtömbjeiből - jelentős erődítéssé fejlesztettek. Az arabok 639-től fokozatosan foglalták el, s 641-ben hódították meg Egyiptomot Amr ibn al-Ász vezetésével.

 

Magát Kairót Dzsavhar asz-Szikillí vagy más néven Gauhar esz-Szakali, a Fátimidák hadvezére alapította meg, amikor 969-ben elragadta az Ihsídida emírektől Egyiptomot. 1798. július 24-én Napóleon Bonaparte tábornok seregeivel meghódította a várost, de 1801. június 18-án a törökök visszaszerezték az utánpótlást nélkülöző csapataitól. Mohamed Ali és utódai is itt rendezték be központjukat. 1882-ben Egyiptom brit protektorátus lett. 1922. február 28-án Kairó lett a független Egyiptom fővárosa, amely szerepét 1952, Nasszer köztársasági puccsa után is megőrizte. A város igen sok látnivalót kínál a turistának, mi ennek rövid látogatásunk során csupán töredékét tudtuk elérni, de -- hisszük -- jó keresztmetszetét sikerült felderítenünk ennek a gyönyörű országnak.

Iszlám Művészetek Múzeuma

Az Egyiptomi Múzeum közelében található ez az 1903-óta működő gyűjtemény, 60 ezer tárgy mutatja be a mohamedán művészetet: faragásokat, bronz tárgyakat, kerámiákat, bútorokat, és mindenféle más tárgyat. Nevezetes a 70 lámpából álló gyűjteménye, ezt régi mecsetekből szedték össze, és itt kronologikus sorrendben mutatják be 1299-től a 15. századig. A legszebb lámpákat a gyűjtemény 200 darabjából válogatták össze.

Gayer Anderson Múzeum

A közelben található ez a gyűjtemény, arab ház belső elrendezését mutatja be, jómódú lakáskultúráról ad képet.

Haszan szultán mecsete

 

1356-63. négy emeletnyi erődszerű épület, gazdag csipkedíszítménnyel. A kupola: 55 m. magas, 21 m. átmérőjű. Kairó legmagasabb épülete a minaret: 86 méteres magassággal, a bejárat: 30 m. magas. Benne található Haszan szultán mauzóleuma. Szultán Hasszán építette fel mecsetjét. Nem csak imaházként, de iskolaként is működött, ahol az iszlám vallást oktatták. Lenyűgöző méretei és építészeti stílusa nemcsak Egyiptom, de talán a világ egyik legnagyobb mecsetei közé emeli.

er-Rifái mecset

A Haszan szultán mecsetjével szemben található. A 19-20. században épült, temetkezési hely, benne találhatók Fouád és Faruk királyok, valamint Reza Pahlavi az utolsó perzsa sah sírja. A Refai mecsetet a Szuezi csatorna építtetője, Iszmail pasa édesanyja építtette saját és családja sírjaként. Mecsetként is használják.

Citadella

Keresztes mintára Szaladin építtette 1176-ban. Az egyik jellegzetes pontja Kairónak. Hegyen helyezkedik el, ahonnan letekint az egész városra. Tökéletes választása volt Szaladdinnak (a keresztesekkel vívott háborúk győztesének) ez a hely, mely otthont adott a kormányzásnak Egyiptomban és védelmezte is azt 10 éven át 1172-től 1182-ig. 1824-ben felrobbant. Várfala magas, tagolt, sok bástya tagolja, lőrések csipkézik. Fenn szép kert terül el több szakaszán is. A párkányról szép látkép kínálkozik a poros Kairó tetőire, a távoli piramisokra, és a mögöttünk emelkedő Moqattam hegység nyúlványaira. A hegy oldalát a piramisokhoz kivágott kövek otrombán elcsúfították. A hegy tetején most egy katonai objektum éktelenkedik. Ma is használatban van az a meredek rámpa, ami a kőbányából a szállítást lehetővé tette.

Mohamed Ali mecset

Kr.u. 1805-ben Mohamed Ali pasa Egyiptom kormányzója lett. Neki köszönhetjük a csodálatos alabástrom mecsetet, mely a Citadella falain belül épült. Noha nem tartozik Kairó legrégebbi mecsetei közé, mégis az egyik legszebbnek tartják rokokó és barokk stílusú díszei, csodás kupolája és minaretjei miatt.  Vakító ragyogással fogadott minket az Alabástrom mecset. Szűk, meredek út vezet a mecset bejáratához. A Mecset körül nagy tisztaság és rend van . A tágas térség igen csendes, az épület hatalmas vasrácsokkal védett árkádjai alatt munkások tartják a falat fehéren.

1824-57 konstantinápolyi mintára épült. Nagy márvánnyal burkolt udvarára hátulról lehet bemenni. A bejárat mellett a cipőket polcra kell tenni. Az udvar közepén díszes kút van, ima előtt lemosakodtak. Körben oszlopcsarnok veszi az udvart körül. A mecsettel szemközti oldalon az oszlopcsarnok fölé cikornyás óratorony emelkedik: Lajos Fülöp ajándéka. Cifrasága miatt mézeskalácstoronynak is nevezik, a párizsi Concord-téren álló obeliszkért kapták cserébe.

Belépve a mecsetbe, jobbra van Mohamed Ali sírja, cizellált kőkalitkában. A mecsetnek hatalmas belső tere van, alacsony lámpatömeg rontja a kupola  látványát. A csillár francia kristályból van. Fenn a sötét színekre festett és aranyozott kupolák nagyon kellemes látványt nyújtanának, ha ki tudnának bontakozni szabadon. Alul a tér vastag szőnyeggel van borítva. Két szószék ágaskodik ki a hatalmas térségből. Sokan látogatják a kétségtelenül szép hatást sugalló épületet. Vidám gyermekcsapat kínálta magát fényképezésre, meg is ragadtuk a lehetőséget. Tarka csapatukról több képet is készítettünk.

Egyetem

Halottak városa

Itt található Barquq szultán halotti mecsetje, amelyik 1400-1441 közt épült. Ez halotti mecset és kolostor volt. Nem messze van Barsz-bej halotti medreszéje. Messziről felismerhető kupolájáról és díszítéséről Qájtbáj szultán mauzóleuma, amely 1474-ben épült, és 1898-ban restaurálták.

Az autóbuszról lenn lapos tetők, utcák tömege látszik. Megszámlálhatatlan szegény lakja. A sírboltokban laknak, így nem kell lakbért fizetniük. Nyomor, piszok, por, bűz van, de autók is láthatók. A szűk utcácskák zsúfoltak, de nem túlzottan piszkosak. Siralmas állapotú élelmiszerbolt is áll a lakók rendelkezésére.

Khan el Khaliti bazárnegyed.

Szűk sikátorok, üzlet üzlet hátán. Javarésze ékszer, de sok kerámia, fém, bőr és berendezés-bolt . Nincs zaklatás, mérsékelten hívnak. Árak nem túlságosan magasak. Sokszínű tarkaság , érdekesnek találtuk. A boltok tiszták voltak, az eladók fehér inget viseltek. Láttunk kisebb forgalmú utakat is. Voltak bóvli árusok is, ezek vagy európai civilben, vagy hosszú tunikában turbánnal ültek és csak mosolyogva szóltak az áruikra mutogatva. Nem volt inzultus, konfliktus.

 

A bazár közelében ősi mecsetek, volt iszlám akadémiák láthatók, részben a keleti építési stílust szemléltetik, másrészt pedig a karbantartás hiányában sokszor igencsak elhanyagoltnak látszanak.

Búcsúzás

1/2 4-kor elbúcsúztunk a két idegenvezetőtől és a busz elhozott a szállásra. Sétára indultunk 4 órakor a környéken. A főutakon lárma, bűz fogadott az autók miatt. A hatalmas épületek  ragyogtak a lenyugvó nap fényében. Előkelő szállodák  várták vendégeiket. A mellékutcákra húzódtunk, így indultunk hazafelé. A szálló közelében betértünk egy üzletbe, a maradék egyiptomi pénzünket elkölteni. Vídám vásárlás a közeli kereskedésben.

Vacsora után felmentünk Balázs atyához, borozgatni, beszélgetni. Mindenki örült az útnak, megelégedettek voltunk. Senki sem bánta meg, hogy eljött. Vacsoránál egy furcsa "vendégünk" volt az iroda részéről.

             "Uram, áldott vagy, hogy mindig meghallgatsz és megengeded, hogy az utazási vágyam teljesüljön. Hogy láthassam a Te hatalmas alkotásaidat, melyeket az embereknek segítve hoztál létre. Köszönöm az éltető meleg napot, a szép időt, a sivatagot és az egészséget, hogy össze tudtuk gyűjteni az útra a pénzt. Engedj nyugodt hazatérést! Szeretlek, Atyám! Köszönöm! Ámen"

1996. nov. 12. Hazaút, irány a reptér. Útközben (jutalmul) megnéztük Szadat sírját és azt a helyet, ahol megölték. A repülőút hazafelé minden probléma nélkül zajlott le. A jól sikerült látogatás után alapos irodalmi kutatás következett, ennek nyomán gyűlt össze a jelen anyag...

     Tartalomjegyzékhez Utazások <<< - >>>         

 

Kairói út (1)  Gizába (2)  -  Piramisok (3)  -  Szfinx (4)  -  Gizai boltok (5) - Kairói séta (6) -        

Memphis (7)  -  Szakkara (8)  -  Ó-Kairó (9)  -  Kairói múzeum (10)  - Kairói látnivalók (11) -        

Ó-Egyiptom története (12) - Ókori Egyiptom története (13) - Újkori Egyiptom története (14)        

-----------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptomi_M%C3%BAzeum 

http://www.divehardtours.com/egyiptomi-varosok