Rieth József: Útiemlékek
Drezda
Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső
Drezda (németül Dresden, szorb és vend nyelven Drežďany) Szászország német szövetségi állam fővárosa, egyben gazdasági és pénzügyi központja. Fontos kulturális szerepe miatt gyakran "az Elba Firenzéjének" (Elbflorenz) nevezik.
Drezda a német szövetségi állam, Szászország délkeleti részén terül el. A város az északi szélesség 51 fok 02 perc 55 másodperc és a keleti hosszúság 13 fok 44 perc 29 másodperces koordinátánál található, az Elba folyó partján. Mivel egy szűk folyóvölgyben található, a város éghajlata sokkal inkább viseli Dél-Németország éghajlatának jegyeit, és egyértelműen melegebb, mint a többi kelet-németországi terület. Az Elba tengerszint feletti magassága 102,73 m. A város legmélyebb és legmagasabb pontja Cossebaude 101 m, illetve Triebenberg 383 m. A város főtere az Altmarkt 113 m-rel van a tengerszint felett.
Az összes német város közül talán Drezda fizette a legkeservesebb árat a második világháborúért. 1945. február 13-14-én a brit Királyi Légierő 773 gépe 2700 tonna bombát dobott le a városra. A rombolóbombák már eleve nagy pusztítást vittek véghez, de ehhez még 650 ezer gyújtóbomba is társult. Így valóságos tűzvihar alakult ki, amelyben elfogyott az égés elengedhetetlen feltétele, az oxigén, így szén-monoxid gáz keletkezett, amelyben sokan megfulladtak. Néhány órával később az amerikai légierő 311 géppel 771 tonna bombát dobott le, és a következő napon is intéztek egy támadást a már amúgy is porig bombázott Drezda ellen. A bombázás több tízezer emberáldozatot követelt. A város közepén egy összefüggő romterület maradt. A keletkezett törmelék mennyisége több mint 18 millió köbméter. A város világhírű épületeiből csupán romok maradtak. A támadás katonai haszna vitatható. Drezda közlekedési és ipari szempontból elhanyagolható, és a hadműveleti területeken is kívül esett. Az egyetlen fontos pont, a repülőtér, és a hozzá tartozó néhány laktanya sértetlen maradt.
Drezda fontos tudományos központ is, sok kutatónak ad otthont. Számos számítógéphardver- és hi-tech-fejlesztő cég nyitott irodát vagy kutatási létesítményt a régióban, ezért hívják a várost Németország szilíciumvölgyének. A Drezdai Műszaki Egyetem a világ egyik legrégibb műszaki egyeteme. A Volkswagen cég 2002-ben megnyílt Gläserne Manufaktur (~üveges gyár) üzemében a cég luxusautóit itt szerelik össze. Külső csarnoka üvegből készült.
A drezdai egyetemeken mintegy 40.500 hallgató tanul. Ebből 35.100 a TU Dresden-en (Drezdai Műszaki Egyetem). Az egyetem érdekessége, hogy bár a neve műszaki profilt takar, mégis az egyetem nagyjából lefedi az összes tudományterületet. Az egyetem indít nyelvi, jogi, orvosi, közgazdasági és tanári szakokat is.
Drezda híres kulturális gazdagságáról, melyet a városban található sokszínű művészi gyűjtemények alapoznak meg. Ezek jó része Erős Ágost uralkodó gyűjteményéből nőtt ki. A 2002-es árvíz okozta károk miatt néhány gyűjtemény a mai napig nem látogatható.
2002-ben Drezda egyike lett Európa legzöldebb (nagy)városainak. 62% erdős és zöld területével Drezda Európa egyik legzöldebb városának számít. Északon terül el a Dresdner Heide, ami a város legnagyobb egybefüggő erdős területe, a város terültének egy harmadát teszi ki. A város szívében található a hatalmas park, a Großer Garten. Kékeszöld szalagként vonul végig az Elba mezők és szőlődombok mentén a városon. Az előrelátó városrendezés már évszázadok óta figyel arra, hogy az Elba völgye megmaradjon természetes szépségében. Az UNESCO ezt értékelte a világörökség része cím odaítélésével.
Semper Operaház
Gottfried Semper tervei szerint fia, Manfred
irányítása alatt építették 1871 és 1878 között. Az eredeti szerényebb
operaház már 1841-ben elkészült, de 1869-ben leégett. A főbejárat fölött áll
J. Schilling bronzcsoportja: négyesfogat Dionüszosszal és Ariadnéval. A
falmélyedésekben Shakespeare, Szophoklész, Moliére és Euripidész, a bejárat
előtt pedig Goethe és Schiller szobrai állnak. Az épület 1945-ben kiégett,
és részben beomlott. A főhomlokzatot hamar helyreállították, de az egész
épület csak a bombázás után 40 évvel, 1985. február 13-ra készült el
teljesen. A műsor Weber: A bűvös vadász című operájával folytatódott, azzal,
amit a bombatámadás előtt utoljára játszottak az operában 1945-ben.
Zwinger
A Zwinger a drezdai barokk építészet
csúcspontja, lendületes formájú, szobrokkal díszített pavilonok, galériák
övezik. Erős Ágost fejedelem azért építette, mert a narancsfái számára
védett helyet akart biztosítani (ez akkoriban világszerte divatban volt). M.
D. Pöppelmann tervei alapján 1711-től 1722-ig folyt az építkezés. A
szobrokat P. Permoser és tanítványai alkották. A Zwinger legszebb részei a
Wallpavilon, a Nymphenpad, a Kronentor és a Stadtpavilon. 1847 és 1855
között épült fel a keleti szárny, ezenkívül az egész épületegyüttest
többször is restaurálták. 1728 óta a Zwinger a fejedelmi műgyűjteménynek ad
otthont. Ezenkívül itt található a porcelánmúzeum, az óngyűjtemény, a
Matematikai-Fizikai Szalon, az Állattani Múzeum és a Történeti Múzeum.
Valamennyi kiállítás világhírű. 1945-ben az épület nagy része teljesen
elpusztult. A kiállítási tárgyakat már korábban elvitték, így azok
megmenekültek a pusztulástól. A sok szállítás miatt azonban károsodtak,
ezért a háború után restaurálni kellett őket. Hamar megkezdődött a Zwinger
újjáépítése H. Ermisch irányítása alatt. 1960-ra a Zwinger teljesen
elkészült, a kiállítási tárgyak pedig visszakerültek eredeti helyükre.
Neumarkt
A Neumarkt volt a régi Drezda egyik központja.
Az egykori homlokzatokból, és a szűk utcákból, amelyek a teret közrefogták,
semmi sem maradt fenn. A közelmúltban kezdődött meg újjáépítése a környező
utcákkal együtt, mely jelenleg is tart, befejezését 2013-ra tervezik. A
téren 3 jelentős épület áll: a Johanneum, a Frauenkirche, és a
Képzőművészeti Főiskola.
Frauenkirche (Drezda)
A Neumarkt ékessége, a Frauenkirche egész Németország egyik legszebb és legjelentősebb evangélikus temploma volt. G. Bähr építész tervei alapján 1726 és 1743 között épült, bár már 1734-ben felszentelték. A templom tetőtől talpig kőből épült fel, 96 m magas kupolája pedig "kőharang" néven vált ismertté, és hamar Drezda egyik jelképévé vált. A templom ellenállt a történelem viharainak, komolyabb kár nem keletkezett benne. 1924-ben, a katakombákban több mint 250 koporsót találtak. Ekkor derült ki az, hogy a Frauenkirche valamikor Drezda egyik temetkezési helye is volt. 1945. február 13-án a templom teljesen kiégett, 2 nappal később pedig bedőlt a kupolája, és leomlott. A templomot nem építették újjá, a romokat háborús mementóként a téren hagyták. 1990. február 13-án a drezdai polgárok egy csoportja Ludwig Güttlerrel az élen felhívással lépett a nyilvánosság elé, hogy építsék újjá a Frauenkirchét. Az első visszhangok elutasítók voltak, de 1992-ben a város önkormányzata megszavazta a templom újjáépítését. Az újjáépítésre a pénz (több mint 100 millió euró) 600 000 adakozó által gyűlt össze. A brit hozzájárulás történelmi jelentőségű, mert a pénzadomány mellett a kupola csúcsán lévő aranykereszt elkészítését is ők vállalták. Első lépésként szétválogatták a romokat, s kiválasztották a még felhasználható darabokat. Ezeknek eredeti helyét egy háromdimenziós számítógépes szimulációs program segítségével határozták meg. A templom ugyanazokból az anyagokból, szinte ugyanazzal a technikával, és az eredeti darabok felhasználásával épült újjá. A felszentelés 2005. október 30-án volt. Az újjáépült Frauenkirche nem csak vallási, hanem kulturális célokat is szolgál, gyakran rendeznek benne koncerteket. Tornyaiban 8 harang függ. A templom nemcsak Drezda, hanem az újraegyesített Németország szimbóluma is, jelképezi a békét, és a kiengesztelést.
Képzőművészeti Főiskola
A Főiskola nagy, kupolás épülete 1886 és 1893 között épült az úgynevezett „újfrancia” stílusban. Díszítéseivel tökéletesen illeszkedik a barokk környezetbe. Az épület szoboralakzatai Schilling, Epler, és Bäumer művei. 1945-ben az épület kiégett, azóta teljesen felújították.
Hofkirche
A Hofkirche a Zwinger és a Frauenkirche mellett Drezda egyik legjelentősebb barokk alkotása. Gaetano Chiaveri építette 1739-1754 között. Kissé meglepően hat a környező épületekhez viszonyított ferde elhelyezkedése. A Hofkirche háromhajós templom négy sarokkápolnával. A főoltár és az orgona közötti páholyok, s később a kastélyhoz vezető folyosó is a katolikus fejedelmi család, és az udvari nemesek számára volt fenntartva. A templom legszebb díszei közé tartoznak Mattielli 3.5 méter magas homokkő szobrai, melyekből összesen 78 darab van. A Hofkirche belső tere a barokk katolikus templomokhoz képest jóval egyszerűbb. Az oltár, a szószék és az orgona fontos műkincsek. A templom 1945-ben kiégett, és több találat is érte, de hamar helyreállították.
Drezdai kastély
Az eredeti, jóval kisebb palotát 1533-1535 között építették, mely 1701-ben leégett. Ezután újjáépítették és kibővítették. Erős Ágost tette meg a palotát állandó lakhelyévé, amely ezután a szász fejedelmek rezidenciája volt. Mai neoreneszánsz külsejét az 1900-as évek elején nyerte. Az épület 1945-ben kiégett, több találat is érte. A kastély külsejének helyreállítása a 90-es években befejeződött, a belső felújítása még tart, múzeumokat helyeztek, és helyeznek majd el benne. A kastély reneszánsz kapui, domborművei igen művésziek.
Altmarkt
Az Altmarkt volt a régi Drezda másik jelentős központja. Eredeti formájában Canaletto festményéről ismerhetjük meg. A festő eredeti neve Bernardo Bellotto, aki vedutafestő volt. A régi Altmarktot jellegzetes homlokzatú házak, és szűk utcák övezték. A háború után jelentősen megnagyobbították, és új, modernebb épületekkel vették körül.
Kreuzkirche
A Kreuzkirche a régi Drezda egyik jellegzetes épülete. A templom az idők során ötször pusztult el, és ötször épült újjá. Mai formájában Schmid és Exner tervei szerint látható. A templom 1945-ben kiégett, 1955-re helyreállították, belső kiképzése egyszerűbb lett, elhagyták a barokk díszítőelemeket.
Az új Városháza
Az új városháza 1906 és 1912 között épült Roth
és Bräter tervei alapján. 1945-ben kiégett, helyreállítása 15 évet vett
igénybe. A városháza 100 m magas tornya a legmagasabb Drezdában. Tetején a
Goldener Mann néven ismert, aranyozott rézből készült 5 m-es szobor áll,
mely Guhr alkotása. Az épület kapuja előtt Wrba bronz oroszlánjai állnak
őrt.
Grünes Gewölbe
„A Zöld Boltozat”, németül Grünes Gewölbe, ahol a szász koronázási ékszereket bemutatják
A Fürstenzug
A Hosszú Galéria külső falát W. Walter 1870-1876-ig tartó munkával a fejedelmi menet néven ismertté vált sgraffito-ábrázolással díszítette. A hatalmas mű a Wettini házhoz tatozó szász választófejedelmeket ábrázolja. A lovas felvonulást követő gyalogosok soraiban felismerhető a kor több festő- és szobrászművésze. A régi falfestményt 1907-ben meisseni porcelán csempékkel mozaikszerűen kirakták, a közelmúltban pedig restaurálták.
Higiene Museum
Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső
---------------------------
https://hu.wikipedia.org/wiki/Drezda
https://hu.wikipedia.org/wiki/Drezda_bomb%C3%A1z%C3%A1sa
https://www.tripadvisor.co.hu/Attractions-g187399-Activities-c47-Dresden_Saxony.html
https://www.tripadvisor.co.hu/Attractions-g187399-Activities-Dresden_Saxony.html
http://www.drezda.hu/index.php?menu=4&lang=1