Rieth József: Útiemlékek

Dejtei zarándoklat

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

Dejte (szlovákul Dechtice, németül Dechtitz) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban, Nagyszombattól (Trnavatól) 20 km-re északra és Pieštanytól (Pöstyéntöl) 10 km-re Délnyugati irányban fekszik. A település közelében egyik oldalon atomerőmű működik, a másik oldalon a Kis-Kárpátok festői völgyei láthatók. 2001-ben 1771 lakosából 1753 szlovák volt. Anyanyelve 1840: szlovák. A Kis-Kárpátok lábainál fekszik Dejte (Dechtice), melynek történelme a habánokkal kapcsolódik össze, jelentős volt az agyagkorsó készítés, fazekasmesterség, borászat.

1258-ban villa Degce néven említik először, Jókő várának uradalmához tartozott. 1910-ben 1214, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Határában a Kis-Kárpátokban állnak a Szent Katalin ferences kolostor romjai. A kolostort 1618-ban gróf Erdődy Kristóf építtette. A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna 1736-ban épült. Helyén egykor kétezerötszáz éves hallstattkori vár állott. A jókői határban áll az Erdődyek 18. századi kastélya az Erdőház.

Szent Katalin-plébánia templom (alsó templom) a 14. századból, mely eredetileg gótikus stílusú volt, 1612-ben barokk stílusban lett átépítve. A templom előtt található a "szent háromság", mely a Szent Katalin templomból és kolostorból származik. A főtéren található az artézi kút és a homokkőből faragott Szent Flórián szobra, aki a tűzoltók védőszentje.

1870-ben Pálfi Moric gróf Halászgyárat alapított, amely az első világháború előtt egész Európába, sőt Japánba is a halgazdaság számára a halikrákat szállította. A halászgyár területe jelentős technikai műemlék.

Dejtéről Dobrávoda felé haladva jobb oldalon található a papírgyár. Ez az építmény több mint egy évszázados fennállása alatt nemcsak a falu, de a szlovák papíripar történelmébe is bevésődött. A fő épületét 1987-ben dinamittal tették a földdel egyenlővé. Tovább haladva, bal oldalon található az autóbuszmegálló mellett a Planinka vadászkastély, melyet 1774-ben gróf Erdődy József építtetett. Az 1808-as vadászaton I. Ferenc császár is részt vett feleségével együtt. Jelenleg az objektumot nyáron gyerek-táborozás céljaira használják.

A község kataszterében a Kis-Kárpátok erdeiben találhatók a Szent Katalin-templom és kolostor romjai, 1618-ban alapította Erdődy gróf "Katarinkán" a ferencesek kolostorát. 1786-ban II. József a kastélyt rendeletével megszüntette. Ma még jól láthatóak a templom romjai a toronnyal és a kolostori épülete egyik szárnyának romjai

Mindenszentek temploma Dejtén

Plébánia az esztergomi egyházmegye jókői esperesi kerületében. - 1258-ban épült. Degce templomát 1397 előtt ismeretlen titulusra szentelték. Mai Alexandriai Szt Katalin-templomát 1612-ben építették. 1932-ben az oltár mögött 12. századi falképeket találtak. Kegyura 1880-ban gr. Pálffy József volt.

Dejtét elsőízben IV. Béla magyar király egyik okirata említi 1258-ból. Legjelentősebb emléke a Mindenszentek temploma (felső templom). Ősi egyházát az Árpád korban építhették. 1172-ből egyedülálló falfestményeivel - nemzeti kulturális emlék. Román stílusban épült annak ellenére, hogy külsőleg téglalap alakú. Rotunda alakja van, de négyzetes épülettestbe foglalva. 1741-ben és 1932-ben renoválták. Ilyen épülettípust találunk Hidegség és Zánka templomának szentélyénél. Itt is a négyzetes templomtest mellé épült a templom. Ez a templom- és szentélytípus keleti eredetű, mert Pontusz, Kisázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust, ami nyugaton is elterjedt (Fulda, Szent Mihály templom). (Dejtéről a Wikipedián.)

 

A Segítség Királynőjének jelenései (Az alábbiakban dr. Molnár Gyula írásának néhány részletét másolom ide.)

A falu felett, nem messze a kis templomtól, amely Szlovákia egyedülálló építészeti és történelmi emlékműve, terül el a hegyoldalon egy fiatal -- Borickynek nevezett -- fenyőerdő. A hegyre gyalogút vezet, amelyen a zarándokok a keresztutat végzik. A keresztút utolsó állomása után a hegytetőn egy lenyűgöző szépségű Feszület emelkedik, amelyet Dechtice lakói 1950-ben hálából emeltek Istennek, mert a második világháborúban megvédelmezte őket. Ez a Kereszt a második világháborúban elesettek emlékét is őrzi.

Ennél a Keresztnél jelent meg először, és később több alkalommal Szűz Mária, s a gyermekeknek Isteni Szűzként és a Segítség Királynőjeként mutatkozott be. Első jelenésekor a Kereszt alatt egy kövön ülve várta őket, és azt mondta: aki ide jön imádkozni és hiszi, hogy Ő valóban itt van, annak meghallgatja kéréseit. Azóta itt a Szűzanya tiszteletére egy fából készült kápolna áll.

A Szűzanya első alkalommal 3 gyermeket választ ki:

               Martin GAVENDA (szül. 1979),

               Adriana KÚDELOVÁ (szül. 1981),

               Mária GAVENDOVÁ (szül. 1980).

Később a jelenés további résztvevőinek meghívja

               Lucia VADIKOVÁ (szül. 1981),

               Martina KALASOVÁ (szül. 1984),

               Simona KUMPANOVÁ (szül: 1982),

               Jozef DANKO (szül: 1985) gyermekeket is. (A látnokokról bővebben)

Az üzeneteket a gyermekek hallják, azonban azokat mindig Martin jegyzi le és továbbítja.

A jelenés kezdetén a gyermekek egyszerre esnek extázisba. Amikor a Szűzanya beszélget velük, hang nélkül mozog a szájuk, mosolyognak, intenek fejükkel. A jelenések alatt a Szűzanyával együtt imádkoznak. Az utóbbi időben hangosan imádkozzák a Miatyánkot és az Üdvözlégy Máriát. Vannak esetek, amikor csak kötetlenül beszélgetnek, s ilyenkor a Szűzanya elmondja, hogyan éljenek, valamint beszél nekik a világ jövőjéről is. A jelenés végén egymás után lépnek ki az extázisból. Befejezik imáikat és Martin közben írni kezd. Amíg jegyzi a Szűzanyától hallottakat, a többiek a régebbi üzenetekből olvasnak fel a zarándokoknak. Ezután ismertetik Martin írását, amely a Szűzanyától a világ számára adott üzenetet tartalmazza. A jelenéskor a szomszéd falu plébánosa van a gyermekekkel, aki a jelenés végén a látnokokat és a többi jelenlévőt is megáldja.

A Szűzanya néhány kiemelt üzenete: Gyermekeim! Üdvözletet hozok nektek az Úr Jézustól. Akarom, hogy az Ő öröme, szeretete legyen a ti életetekben, és az Ő szíve legyen nyitva számotokra. ---  Egyik legfontosabb üzenetem az Eucharisztiára vonatkozik: Amikor áldozni mentek gondoljatok arra, hogy Jézus Krisztus testét kapjátok a pap kezéből. Előtte mondjátok: "Jézusom, megyek hozzád. Jöjj be az én tiszta szívembe. Fogadlak szeretettel és örömmel, mint vendéget és az én Uramat Légy bennem, és ha bűnt akarnék elkövetni, ne engedj, hogy bűnbe essek. Védj a bűntől, adj erőt, hogy erősen álljak Jézusom melletted. Te mondd mindig, mit cselekedjek, és mit tegyek." — Figyeljetek Jézusra, hogy megtudjátok, mit kíván tőletek, és hogy mit akar megvalósítani rajtatok keresztül. Adjátok át magatokat Jézusnak, és Ő szentté tesz titeket!

A világban hiányzik a megbocsátás ereje, és a szeretet. Ezért van a Földön ennyi háború és békétlenség. Imádkozzatok azért, hogy az emberek meg tudjanak egymásnak bocsátani. Csak akkor uralkodhat béke a földön, ha az emberek az Urat követik, aki a szeretet keresztjével megváltott minket a bűntől.

A Szűzanya a gyermekeket a püspökhöz küldte. Pozsony megye trnavai segéd-püspöke fogadta őket. Meghallgatta beszámolóikat és megáldotta a látnokokat.

Dechtice község kataszterében, a Kis-Kárpátok (Malé Karpaty) erdőiben találhatók a Szent Katalin kolostor és templom romjai. Kolostor, melyet 1618-ban Erdődy Kristóf gróf épített azon a helyen, ahol állítólag a fiatal grófnak és remetének, Apponyi Jánosnak megjelent Szent Katalin, a kolostor a ferences-rendhez tartozott.

Szent Katalin templom romja Katarínka, ahogy a hazaiak emlegetik, korabarokk stílusban, Pietro Spazzo olasz mester építette, aki a Keresztelő Szent János katedrálist is építette Nagyszombatban (Trnava).

A templom 52 m hosszú, 12,9 m széles és a torony magassága meghaladta a 30 métert, 4 haranggal rendelkezett, festményekkel és stukatúrákkal volt díszítve, 8 oltára volt, melyek közül 2 ma a jablonicki templomban található. A kupola körüli torony sarkaiban a ferencesek 4 kőszobra állt, melyeket 1905-ben a Pállfyak családi sírboltjához helyeztek át Smolenice községben. A kolostornak négy magtára, gyümölcsszárítója, nagy fallal körülvett gyümölcsöskertje volt, az emeleten oratórium helyezkedett el. A kolostor étkezője márvánnyal volt burkolva.

Katarínka nevezetes zarándokhely is egyben. A legnagyobb zarándoklatokat Fehér Vasárnap, Szent Katalin napján tartották (megközelítőleg 5000 ember). Nagy zarándokcsoport járt Nagyszombatból.

1786-ban a kolostort II. József dekrétuma alapján megszüntették. A leltárát a környező kolostorokba és községekbe he-lyezték át. A templom előtti Kalvári szoborcsoportot az Erdődyek 1811-ben átszállították Dechtice községbe. A nagy-szombati ferencesrendi kolostorban a mai napig megtalálható a szép fafaragású ajtó és asztal, amely a Katarínka kolostor eredeti berendezése volt.

Megközelíthető Naháčból, a kék turista-jelzés mentén (kb. 40 perc), Dechtice községből (kb. 1 óra 20 perc), Dobrá Voda községből, a kék turistajelzés mentén (kb. 1 óra 20 perc).

Látogatásunk képekben

Elhagyva a falut, gyümölcsösök és szőlők között kapaszkodtunk a jelenések hegyére.

 

Az erdő szélén hatalmas feszület fogadja a zarándokokat, majd megindulhatunk a kanyargós erdei ösvényen a keresztúton.

 

A zarándokhangulatban nem volt hiány, voltak, akik mezítláb tették meg a kemény utat.

 

Fenn a tetőn óriási feszülethez érkezünk, itt történnek a jelenések, a tisztáson gyűlnek össze a zarándokok, de a körülvevő erdőt is betöltik.

 

Márványtábla emlékeztet az első jelenésre, annál a sziklánál, ahol a Gyerekek találkoztak a Szűzanyával.

 

A zarándokok imádságos hangulatban készülnek, hogy tanúi lehessenek a mindég megismétlődő jelenés élményének, és átélhessék az áhítat boldog perceit.

 

A látnokok középen imádkoznak, majd megáldják a zarándokokat, és elbeszélgetnek az emberekkel. Nagyon természetes a viselkedésük.

 

A központi nagy feszület közelében két kis fa kápolna áll, bennük oltár, a Szűzanya szobra és szentképek teszik lehetővé a komoly elmélyedést.

 

A jelenések után még ellátogattunk a közelben található szoborcsoporthoz, mely Szent Mihálynak a Sátánnal vívott küzdelmét jeleníti meg.

 

Visszaérkezve kannákkal és palackokkal felszerelkezve álltak sorban az emberek, hogy a Szentelt Forrás vizéből magukkal vihessenek.

 

A misztikummal való találkozás után igen sok megbeszélni való volt, élmények, érzések, elhatározások... A fárasztó túra után alig vártuk a hazaindulást.

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

---------------------

Dejtéről:   Dejte.htm

               DejteLátnokok.htm

               DejterolMolnar.htm

               DejteWikipedian.htm

---------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Dejte (telep%C3%BCl%C3%A9s)

http://lexikon.katolikus.hu/D/Dejte.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria-jelen%C3%A9sek