Rieth József: Útiemlékek Dejtei zarándoklat
Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső Dejte (szlovákul Dechtice, németül Dechtitz) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban, Nagyszombattól (Trnavatól) 20 km-re északra és Pieštanytól (Pöstyéntöl) 10 km-re Délnyugati irányban fekszik. A település közelében egyik oldalon atomerőmű működik, a másik oldalon a Kis-Kárpátok festői völgyei láthatók. 2001-ben 1771 lakosából 1753 szlovák volt. Anyanyelve 1840: szlovák. A Kis-Kárpátok lábainál fekszik Dejte (Dechtice), melynek történelme a habánokkal kapcsolódik össze, jelentős volt az agyagkorsó készítés, fazekasmesterség, borászat. 1258-ban villa Degce néven említik először, Jókő várának uradalmához tartozott. 1910-ben 1214, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. Határában a Kis-Kárpátokban állnak a Szent Katalin ferences kolostor romjai. A kolostort 1618-ban gróf Erdődy Kristóf építtette. A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna 1736-ban épült. Helyén egykor kétezerötszáz éves hallstattkori vár állott. A jókői határban áll az Erdődyek 18. századi kastélya az Erdőház. Szent Katalin-plébánia templom (alsó templom) a 14. századból, mely eredetileg gótikus stílusú volt, 1612-ben barokk stílusban lett átépítve. A templom előtt található a "szent háromság", mely a Szent Katalin templomból és kolostorból származik. A főtéren található az artézi kút és a homokkőből faragott Szent Flórián szobra, aki a tűzoltók védőszentje. 1870-ben Pálfi Moric gróf Halászgyárat alapított, amely az első világháború előtt egész Európába, sőt Japánba is a halgazdaság számára a halikrákat szállította. A halászgyár területe jelentős technikai műemlék. Dejtéről Dobrávoda felé haladva jobb oldalon található a papírgyár. Ez az építmény több mint egy évszázados fennállása alatt nemcsak a falu, de a szlovák papíripar történelmébe is bevésődött. A fő épületét 1987-ben dinamittal tették a földdel egyenlővé. Tovább haladva, bal oldalon található az autóbuszmegálló mellett a Planinka vadászkastély, melyet 1774-ben gróf Erdődy József építtetett. Az 1808-as vadászaton I. Ferenc császár is részt vett feleségével együtt. Jelenleg az objektumot nyáron gyerek-táborozás céljaira használják. A község kataszterében a Kis-Kárpátok erdeiben találhatók a Szent Katalin-templom és kolostor romjai, 1618-ban alapította Erdődy gróf "Katarinkán" a ferencesek kolostorát. 1786-ban II. József a kastélyt rendeletével megszüntette. Ma még jól láthatóak a templom romjai a toronnyal és a kolostori épülete egyik szárnyának romjai Mindenszentek temploma Dejtén Plébánia az esztergomi egyházmegye jókői esperesi kerületében. - 1258-ban épült. Degce templomát 1397 előtt ismeretlen titulusra szentelték. Mai Alexandriai Szt Katalin-templomát 1612-ben építették. 1932-ben az oltár mögött 12. századi falképeket találtak. Kegyura 1880-ban gr. Pálffy József volt. Dejtét elsőízben IV. Béla magyar király egyik okirata említi 1258-ból. Legjelentősebb emléke a Mindenszentek temploma (felső templom). Ősi egyházát az Árpád korban építhették. 1172-ből egyedülálló falfestményeivel - nemzeti kulturális emlék. Román stílusban épült annak ellenére, hogy külsőleg téglalap alakú. Rotunda alakja van, de négyzetes épülettestbe foglalva. 1741-ben és 1932-ben renoválták. Ilyen épülettípust találunk Hidegség és Zánka templomának szentélyénél. Itt is a négyzetes templomtest mellé épült a templom. Ez a templom- és szentélytípus keleti eredetű, mert Pontusz, Kisázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust, ami nyugaton is elterjedt (Fulda, Szent Mihály templom). (Dejtéről a Wikipedián.)
A Segítség Királynőjének jelenései (Az alábbiakban dr. Molnár Gyula írásának néhány részletét másolom ide.)
Dechtice község kataszterében, a Kis-Kárpátok (Malé Karpaty) erdőiben találhatók a Szent Katalin kolostor és templom romjai. Kolostor, melyet 1618-ban Erdődy Kristóf gróf épített azon a helyen, ahol állítólag a fiatal grófnak és remetének, Apponyi Jánosnak megjelent Szent Katalin, a kolostor a ferences-rendhez tartozott. Szent Katalin templom romja Katarínka, ahogy a hazaiak emlegetik, korabarokk stílusban, Pietro Spazzo olasz mester építette, aki a Keresztelő Szent János katedrálist is építette Nagyszombatban (Trnava). A templom 52 m hosszú, 12,9 m széles és a torony magassága meghaladta a 30 métert, 4 haranggal rendelkezett, festményekkel és stukatúrákkal volt díszítve, 8 oltára volt, melyek közül 2 ma a jablonicki templomban található. A kupola körüli torony sarkaiban a ferencesek 4 kőszobra állt, melyeket 1905-ben a Pállfyak családi sírboltjához helyeztek át Smolenice községben. A kolostornak négy magtára, gyümölcsszárítója, nagy fallal körülvett gyümölcsöskertje volt, az emeleten oratórium helyezkedett el. A kolostor étkezője márvánnyal volt burkolva. Katarínka nevezetes zarándokhely is egyben. A legnagyobb zarándoklatokat Fehér Vasárnap, Szent Katalin napján tartották (megközelítőleg 5000 ember). Nagy zarándokcsoport járt Nagyszombatból. 1786-ban a kolostort II. József dekrétuma alapján megszüntették. A leltárát a környező kolostorokba és községekbe he-lyezték át. A templom előtti Kalvári szoborcsoportot az Erdődyek 1811-ben átszállították Dechtice községbe. A nagy-szombati ferencesrendi kolostorban a mai napig megtalálható a szép fafaragású ajtó és asztal, amely a Katarínka kolostor eredeti berendezése volt. Megközelíthető Naháčból, a kék turista-jelzés mentén (kb. 40 perc), Dechtice községből (kb. 1 óra 20 perc), Dobrá Voda községből, a kék turistajelzés mentén (kb. 1 óra 20 perc). Látogatásunk képekben Elhagyva a falut, gyümölcsösök és szőlők között kapaszkodtunk a jelenések hegyére.
Az erdő szélén hatalmas feszület fogadja a zarándokokat, majd megindulhatunk a kanyargós erdei ösvényen a keresztúton.
A zarándokhangulatban nem volt hiány, voltak, akik mezítláb tették meg a kemény utat.
Fenn a tetőn óriási feszülethez érkezünk, itt történnek a jelenések, a tisztáson gyűlnek össze a zarándokok, de a körülvevő erdőt is betöltik.
Márványtábla emlékeztet az első jelenésre, annál a sziklánál, ahol a Gyerekek találkoztak a Szűzanyával.
A zarándokok imádságos hangulatban készülnek, hogy tanúi lehessenek a mindég megismétlődő jelenés élményének, és átélhessék az áhítat boldog perceit.
A látnokok középen imádkoznak, majd megáldják a zarándokokat, és elbeszélgetnek az emberekkel. Nagyon természetes a viselkedésük.
A központi nagy feszület közelében két kis fa kápolna áll, bennük oltár, a Szűzanya szobra és szentképek teszik lehetővé a komoly elmélyedést.
A jelenések után még ellátogattunk a közelben található szoborcsoporthoz, mely Szent Mihálynak a Sátánnal vívott küzdelmét jeleníti meg.
Visszaérkezve kannákkal és palackokkal felszerelkezve álltak sorban az emberek, hogy a Szentelt Forrás vizéből magukkal vihessenek.
A misztikummal való találkozás után igen sok megbeszélni való volt, élmények, érzések, elhatározások... A fárasztó túra után alig vártuk a hazaindulást.
Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső --------------------- Dejtéről: Dejte.htm --------------------- http://hu.wikipedia.org/wiki/Dejte (telep%C3%BCl%C3%A9s) http://lexikon.katolikus.hu/D/Dejte.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria-jelen%C3%A9sek
|