Rieth József
Bulgáriai tanulmányút - Jegyzetek: első nap, 19-e, utazás, Vitosa

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

<<<   >>>      

Az 1963. június 19- július 1-ig megrendezett tanulmányúton jártam először Bulgáriában - Szófiát, Plovdivot, Várnát és Rilát látogattuk meg. Második utunkon, 1963. augusztusában, a 19. Nemzetközi Ifjúsági Kongresszuson a Magyar Eszperantó Szövetség képviseletében vezettem a magyar küldöttséget - Vracai tevékenységünk mellett magánemberként Szófiát és Várnát látogattuk meg. Harmadik utunkon -- egy Szent Pál nyomát kereső zarándokúton -- csupán átutaztunk Bulgárián és egy éjszakát töltöttünk Szófiában.

 

            Utazás            Utazás - Vitosa

 

Kivételes megtiszteltetés volt, hogy ebbe a delegációba beválasztottak. A Kohó- és Gépipari Minisztérium képviselője, három gyárigazgató (Az egyik, Bándy Gábor a saját igazgatóm volt!) és jómagam voltunk a küldöttség tagjai. A célunk valami olyasmi volt, hogy a KGST együttműködés keretében előkészítsünk egy együttműködési megállapodást az elektromos készülékek gyártása terén (a különböző teljesítményű kapcsolócsaládok gyártását szerették volna az országok közt a legelőnyösebben megosztani. Mi a 10, a 25 és a 64 Amperos méretet már gyártottuk, de szerettük volna elnyerni egy nagyteljesítményű gyártmánycsalád gyártási jogát is, amit állítólag a Bulgárok is ambicionáltak). A küldöttségben én nem csak a Nép Fiát reprezentáltam, de a Szakértőt is megszemélyesítettem. Volt egy halkan megsúgott feladatom is: figyelnem kellett a bulgár fél technikáját, technológiáját, terveit, előnyt biztosító fejlesztéseit (szóval minden olyat, ami finoman szólva a vendéglátók ipari titkai sorába tartozhat). A csendes megfigyelő háttér mellett segítséget nyújtottam a négy gazdaságilag és politikailag tekintélyes személynek, hogy szakmailag helyesen szóljanak, mert a szabvány-előírásokat, a technikai lehetőségeket, a készülékpiac bonyolult nemzetközi területét én ismertem.

 

Először jártam külföldön, először ültem repülőgépen, először csöppentem bele egy előkelő küldöttségbe, érthetően nagy izgalommal készültem fel az útra. Az 1963-as lehetőségeknek megfelelően áttanulmányoztam a "Bulgária" című útikönyvet, meg minden olyan hozzáférhető (egyébként nagyon gyér) irodalmat, ami segíthetett ismereteim elmélyítésében. Így érkeztem ki Ferihegyre, szívem a torkomban dobogott...

 

(Az úton részletes útinaplót írtam, amit a továbbiakban itt közlök zöld színű betűkkel. Helyenként megszakítom a naplót,

 

Szólítottak.

Vámvizsgálat rövid és formális.

Várakozás benn a váróteremben. Kellemes, csendes.

Beszálláshoz szólítanak. Szabad helyfoglalás.

Ablaknál ülök, reménytelenül esik.

Kigurulunk és pályára állunk.

Motorpróba és indulás. [Útinapló]

 

Kifejezetten izgultam a felszállási készülődés alatt, halálra voltam szánva, de hősiesen viselkedtem. Szótlanul ültem a helyemen és feszülten vártam a fejleményeket. Zötyögve gurult ki a gép a kifutópályára, majd ott megállt. Kínos hosszú várakozás után felbőgött a gép motorja, de olyan sebességgel, hogy a gép egész szerkezete vadul remegett. Érezhetően ez az üzemi fordulatszámnál jóval nagyobb fordulatszám volt, és bizonyára a terhelés-terhelhetőség határának a vizsgálatát célozta. Egy idő után lecsökkent a nagy zaj, a fordulatszám. Aztán láttuk, hogy a gép lassan megindul. Erősen zötyögött, a remegés a sebességgel egyre fokozódott, majd hirtelen abbamaradt - elemelkedtünk! A megelőző erősen nyugtalanító zaj, rezgés után a sima repülés kifejezetten kellemes volt. Felcsattanó tapssal ünnepeltek az útitársak Bennem is hatalmas megnyugvás lett úrrá. Ez eddig sikerült! Gyorsan elmúlt az ismeretlentől való halálfélelmem, kellemes volt a látható sebesség. Nyugodt hang szólalt meg a hangszóróban: a kapitány üdvözölt bennünket. Repültünk...

 

Elég zajos a gép. Induláskor (emelkedéskor) a vér a fülembe tolult.

Nem volt kellemetlen. cukorkát szopogattam.

A házak, földek egyre kisebbek.

Felhőben repülünk. 3000 m, 320 km/óra.

A határ tájékán kitisztul, olyan a vidék, mint egy nagy térkép.

Az emberek csak sejthető pontocskák.

Havasok. A gép egész közel ment el felettük.

Jól megdobálta néhány felhő (fej a hasba!)- [Útinapló]

 

A gomolyfelhők alatt termikeken haladtunk át, és a gép eddig sima repülése döcögővé változott, sőt néhányszor mintha lyukba pottyanna, vagy feldobta volna valami, lágyan, hirtelen, de határozottan zuhant vagy emelkedett néhány métert. Nem volt félelmet keltő, sőt játékosnak és szinte kellemesnek éreztem

 

Uzsonna: 2 zsömle, kifli;

            4 szelet szalámi;

            3 szelet sült hús;

            1 szelet sonka;

            3 szelet szalonna szelet göngyölve;

            majonézes krumpli;

            kb. 1/4  vaj, 3 pamacsban;

            kb. 15 szem cseresznye;

            tortaszelet;

            pohár bor (utána tölt);

            fekete.

A kapitány levele:

            3000 m, 320 km.

            Mrs. Zsuzsanna Metz az utaskísérő,

            Mr László Ács a kapitány.

Kanyargó folyók, utak. Tisztán látni mindent.

Leszállás erős rázással. Cukorkát kapunk. Nem rossz.

Igazgatóm nem bírta a rázást. nem érte el a zacskót.

Vámolás formálisan. [Útinapló]

 

 

Szófia

(Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső)   

Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa. Szófia légvonalban 630 kilométerre van Budapesttől. (Bulgáriáról bővebben.)

A terület első lakosai az i. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli Szófia székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és Szófia a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3fia]

Szófiának 1,3 millió lakosa van.
Szófia Bulgária nyugati részének közepén található, 55 kilométerre a szerb-bolgár határtól.
A bolgár fővárost hegyek ölelik körül. Szófia tele van parkokkal, némelyikük akár erdőnek is nevezhető. Az egyik legkedveltebb a Borissova Gradina.
Szófia legrégebbi épülete a kis Szent György templom, aminek egyes részei az ókorban a rómaiak által épített fürdők voltak.
Szófián kívül, a Bojana nevű hegyi faluban található egy másik nagyon régi templom, ami a 13. századi falfestményeiről híres.
Szófia egy hajdani mecsete, a Buyuk-Djarna régészeti múzeumként funkcionál. A mecsetet a törökök építették uralmuk idején, a 15. században. Egy másik mecsetet, a Banya-Bashi-t a 16. században építették.
Szófiában számos emlékmű szól arról, hogy az oroszok felszabadították a a várost. Ilyen az Alexandr Nyevszkij székesegyház és II. Sándor cár szobra. A neo-bizánci stílusban épített Alekszandr Nyevszkij székesegyház egyébként a bolgár főváros fő turisztikai látványossága.
Szófiát 500 éves török uralomból 1877-ben szabadították fel az oroszok. Két évvel később Szófiát az autonóm Bulgária fővárosává tették meg. Mikor a 2- világháborúban Bulgária a szövetségesek oldalára állt, német katonákat állomásoztattak ott. 1944 szeptemberében a szovjet csapatok elfoglalták Szófiát, ahol aztán sok évtizedre berendezkedtek a hatalomba a helyi kommunisták. A kommunista uralom egészen 1989-ig tartott. A Szófiát meglátogató magyar turista sok-sok épületet lát, amely hasonlít ízléstelenségvilágban az itthoniakra. A szovjetek az építészetben ráerőltették a saját gusztusokat az általuk ellenőrzött, úgynevezett szocialista országokban. Azaz a bolgár kommunisták is buzgón kimutatták szolgaiságukat azzal, hogy ugyanolyan ronda épületeket (főleg lakótelepeket) építtettek, amilyeneket a Szovjetunióban emeltek. A bolgár kommunista vezetés sokkal buzgóbban pedálozott a szovjeteknél, mint a magyar elvtársaik.

 

 

 

Szent György temploma (Ротондата "Свети Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.

 

Az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (bolgárul: Храм-паметник „Свети Александър Невски“, transzliteráció: hram-pametnik „Szveti Alekszandar Nevszki”) egy bolgár ortodox templom Szófiában. A neobizánci stílusban épült templom a bolgár pátriárka székesegyháza, egyike a keleti ortodoxia legnagyobb templomainak, továbbá Szófia egyik jelképe és fő látványossága.

1879-ben merült fel először egy székesegyház építésének ötlete, az orosz–török háború (1877–78) befejezését követően Alekszandr Nyevszkij és Bulgária oszmán hatalom alóli felszabadításában elesett orosz katonák emlékére.[1] Az alapkövet 1882-ben tették le.[1] Az építkezés lényegében 1904 és 1912 között zajlott. 1916-ban Bulgária Oroszország elleni hadba lépését követően átszentelték Cirill és Metód templomának, 1920-ban azonban visszakapta korábbi nevét, az Alekszandr Nyevszkij-székesegyházat.[1]

Az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház keresztkupolás bazilika egy hangsúlyozott középső kupolával. A katedrális aranyozott kupolája 45 méter magas, harangtornya 50,52 m. A templomnak tizenkét harangja van, melyek összsúlya 23 tonna. A legnehezebb 12 tonna, a legkönnyebb pedig 10 kg. A beltér márvánnyal, ónixszal és malachittal van díszítve. A középső kupolán a Miatyánk olvasható vékony arany betűkkel. Alapterülete körülbelül 3170 m², és 5000 ember befogadására képes. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Alekszandr_Nyevszkij-sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z]

A katedrálisban található a Bolgár Nemzeti Múzeum ikonrészlege.

(Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső)   

-----------------------

 

            Vitosa            Utazás - Vitosa

 

Moszkvics és Skoda.

Szép vidék. Vitosa a város felett.

Kisvárosi jelleg, mindenütt építkezés.

Keskeny utcák, nagy forgalom.

Elektrotechnikai Egyesület.

Vermut, bonbon. 142,80 Leva.

Kísérőnk: Vladimir Polgár.

Program: 21. Plovdiv, 23. Várna, 27 Szófia, 29. hazautazás.

Autókirándulás a Vitosára, 17 km, kb. 1500 m magasba.  [Útinapló]

 

A Vitosa (bolgárul: Витоша) egy hegység Bulgáriában. Legmagasabb csúcsa a Cserni Vrah (2290 m). A hegység 19 kilométer hosszú és 17 kilométer széles

 

 

Étterem, vendégül látnak:

            Sligovica, szénsavas savanyú víz;

            olajos lében ugorka, paradicsom, paprika;

            bor;

            olajban sült hegyes paprika kenyérrel;

            kenyérrel szalámi, vadászszerűség, sajt, túró.

Autóval a Kopito szállóhoz.

Modern szálló, gyönyörű esti kilátás, 1400 m magasság.

Limonádézás.  [Útinapló]

 

Tartalomjegyzékhez - Utazások - Magyar utak - Külföldiek - Elmaradt utak - Időrendben - Útikereső     

<<<   >>>