A régi Szent János Kórház bővítése
A középkori központot képező Buda ellenében a Duna
bal partján a XVIII. században Pest erős fejlődésnek indult. Nemcsak modern
paloták, bérházak, közigazgatási épületek, hanem a tudomány, oktatásfellegvárai,
így a kórházak, klinikák döntő része Pestre került. A budai terület inkább
kirándulóhelyként jött szóba, de a század vége felé a lakosság erősen
megszaporodott. Ezért született meg 1887. június 28-án Budapest, fő- és székváros törvényhatóságának közgyűlésén
a határozat, hogy az addig tervbe vett régi Szent János
Kórház bővítése helyett a 87. évi 534. határozatában megjelölt 300 ágyas új
kórház építését elrendelték. Ez a későbbiekben az "Új Szent János Kórház" nevet
kapta.
A régi Szent János Kórházról, - amely a mai Margit
körút és Hattyú utca szögletében helyezkedett el - ma már a jelenlegi budai
autóbusz végállomás által körülhatárolt kis téren csak a bozótok által eltakart
emléktábla és a kórházi fal kis maradéka lelhető fel, utalva az előző majd 300
évre, ameddig a kórház eredete visszavezethető.
|
A 18. század végére Buda lakossága nagyon nagymértékben
nőtt. Ezért egyre inkább szükségessé vált, hogy egy megfelelő, korszerű kórházat
építsenek. A vásárlandó telek kiválasztása során elsősorban annak ára jött
számításba. Hosszas vita után, a szőlőtőkéket elpusztító járvány által sújtott
diósárok dűlőre esett a választás, mert ennek a teleknek ára lezuhant. A
tereprendezés után, mely nem kis összegbe került, 1889. június 5-én Haberhauer
I. tanácsos jelentése alapján a régi vámház és a katonai temető között jelölték
ki a kórház építési területét. Ő maga tömbkórházat javasolt, de előzetes
vizsgálatok alapján, Darányi Ignác bizottsági tag javaslatára pavilon rendszer
mellett döntöttek. December 14-én írták ki az építési pályázatot, 10 pavilon
felépítésével, 1 220 000 forint megajánlásával. A három esztendeig tartó
építkezés befejeztével 115 574 forintot szavaztak meg felszerelésnek. A
gazdasági visszaélések miatti viták után 1898. augusztus 3-án ünnepélyes
külsőségek között megnyitották Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát,
mely végül is 420 ággyal nyitotta meg kapuit. Az épületek K.U.K, német-osztrák
stílusban készültek, általában három emeletesként, kiegészítésként használható
alagsorral. A déli oldalon szép teraszokkal és akkoriban nagynak számító
ablakokkal rendelkeztek a pavilonok. A Fővárosi Közlemények 1898. március 4. már
a "közeljövőben elkészülő kórházi szervezet tervezeté"-t is ismertették.
A régi kórházépület szegényházként a második
világháború derekáig működött, amikor a Vár ostroma alatt rommá nem lőtték. A
romokat 1949-ben eltakarították a romeltakarítás és városrendezés keretében.
(Új) Szent János Kórház
1898-ban még csak öt osztállyal indul meg a munka:
sebészet, belbeteg, gyermekbeteg, bel-, bőr- és bujakóros betegek osztálya,
végül szembeteg osztály, de ugyanakkor fiókosztályként szülő és nőbeteg,
gyermekragály és vegyes osztály is felállításra került. 1903-ban épül Wodiáner
Albert gazdag vállalkozóadományából egy lábadozó betegek részére készült
pavilon, mely még ma is korszerűnek számító stílusban épült. A későbbi évek
folyamán a kórház felső részén három pavilont építettek. 1910-ben már
Röntgen-laboratórium létesült, 1917-ben központi laboratórium. 1918-ban
megalakult az ország első ortopéd sebészeti osztálya. A bőr és nemi osztályt
1934-ben urológiai osztállyá alakították, majd 1935-ben új, modern szülészeti
osztály épült, majd száj- és fogbeteg, fülészeti, stb. osztályok- úgyszólván
minden orvosidisciplina képviselve volt. Az elme-idegosztály mintegy 150 ággyal
indult. (A második világháború után külső osztályok is működtek, mint a Szinetár
Ernő által alapított mentálhigiénés osztály a Rózsadombon, a pesthidegkúti elme
rehabilitáció, Széher úti Kórház. A II. világháború után a Vár alatti
sziklakórház is a János Kórház kezelésébe került.)
Az első világháború nehézségeit átvészelve, mely
főként anyagi szűkölködést jelentett, újból megindult a munka és nemcsak
technikailag fejlődött a kórház, hanem tudományos eredményeket értek el nagynevű
elődök. A teljességre nem törekedve emeljük ki az országos, ill. nemzetközi
hírre szert tett orvosokat: a belgyógyász Gyurmán Emil (1998-1923), Fodor Imre
(1945-56), Baráth Jenő belgyógyász (1952-67), a gyermekorvos Lénárt György
(1949-71), a sebész Kuzmik Pál (1912-14), Manninger Vilmos (1914-35), Bugyi
István a 20-as években Sebestyén Gyula (1940-47), az urológus Rihmer Béla
(1913-36), Noszkay Aurél (1943-74),a szülész Árvay Sándor (1944-46), a szemész
Grósz Emil (1901-02), Csapody István(1929-59), a gégész Török Béla (1913-25).
A kórházban a felszabadulásig vincés nővérek látták
el a betegápolás feladatait. Munkájukat kórházlelkész, és a központi elhelyezésű
kórházkápolna segítette.
|
A
második világháború alatt a kórház munkájában fennakadás nem volt. A kórház
vezetése és főorvosi kara tisztességesen viselkedett, katonaszökevényeket és
vallási okokból üldözötteket bujtatott. Horváth Boldizsár professzor személyesen
mentett ki az óbudai téglagyárból elhurcoltakat. Sajnos áldozatai is voltak a
rémuralomnak, Góth főorvost a kórházból hurcolták el, Dr. Kéry Rezsőt a kórház
területén lőtték agyon.
Bombatámadás nem érte a kórházat, viszont az ostrom
sok kárt okozott, mert a nyilasok és németek védőállást rendeztek be a kórházban
és környékén. A gyógyító munka teljes vízhiányban és nehéz élelmezési gondok
közt is megfelelően történt. A háborús károk elhárításával teljességgel
megindult a munka. 1952-ben a szovjet mintára poliklinikák kerültek ideiglenes
kialakításra az amúgy is szűkös kórházi körülmények között. Kezdetben az
I-II-XII kerületi rendelőintézet, amely a XII kerület vonatkozásában jelenleg is
pavilonokban van elhelyezve.
Az
1956-os forradalomban a kórház sebesülteket fogadott, saját mentőszolgálatot
szervezett és Horváth professzor révén, aki a Nemzetközi Vöröskereszt
vezetőségének tagja volt, megfelelő gyógyszerekkel rendelkezett. Ez a
tevékenysége volt az oka Horváth doktor későbbi kényszernyugdíjazásának.
1970-ben átadták az Ortopédiai Osztály ambulancia
műtőblokkját, a 80-as években a Gégészet újépületét, korszerű konyha épült, és
több osztály, mint. pl. a II. Belgyógyászat átépítésre került. A kórház
műszerparkja megújult, CT, ultrahang labor létesült. A főváros kórházai közül
csak itt található szájsebészet és idegsebészeti osztály.
Az intézmény azon kevés egészségügyi létesítményhez
tartozik, ahol -- a szívsebészetet kivéve -- a korszerű orvostudomány mindegyik ága
képviselve van. Reméljük, hogy a régi intézmény múltjának és hírének megfelelően
működhet majd a jövőben is.
(Tartalomjegyzékhez --
Gyermekkorom) Régi
János Kórház < Új Szent
János Kórház > Kórházi lelkészség
--------------------------------------------------------------------
A kórház száz éves jubileumának alkalmából készült
összeállítás alapján
http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/archivum-2013-junius-18/regi-kepeslapok-targyi
|