Háttérismeretek a "RÁKOM" című anyagomhoz:

Vastagbél

 

 

 

A vastagbél (colon, intestinum crassum) a béltraktusnak a csípőbél beszájadzásától (valvula ileocoecalis; Bauchin-billentyű ) a végbélnyílásig terjedő szakasza. A vékonybélből a megemésztett táplálék után visszamaradó salakanyag egy bizonyos idő elteltével az utóbélbe továbbítódik, annak is vastagbél (intestinum crassum; colon) részébe, egy szelepszerű képződményen keresztül (valvula ileocoecalis). Ez a képződmény megakadályozza, hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbéltartalom visszajuthasson a steril vékonybélbe.

 

A vastagbélben már csak a víz és ionok, valamint bizonyos vitaminok szívódnak fel. A széklet színét főleg a vékonybélbe beleömlött epe adja. Emésztés a vastagbélben lényegében nincs, csak a bélbaktériumok bontó tevékenysége, valamint K- és B-vitamin-termelése. A nyálkahártyájában lévő mirigyek csak nyákot termelnek. Vérellátását a felső és részben az alsó bélfodri artériából kapja. Vénája a májkapuvénába ömlik.

 

A vastagbél a visszamaradt béltartalmat, továbbítja a végbélbe, miközben az fokozatosan székletté alakul. A végbél egy 15–20 cm-es szakasza az utóbélnek, ahol már felszívódás nem történik, csak a széklet formálása és részben akaratlagosan befolyásolt reflexes ürítése egy záróizomrenszer megnyillásával. A végbél vénás elvezetésénél megemlíthető, hogy alsó szakaszán összeköttetés van a vena portae és a vena cava inferior rendszere között. Ezért itt a portális keringés akadályoztatásakor (májzsugor, stb) könnyen alakulhatnak ki vénatágulatok (aranyér).

 

Hossza: 150–160 cm Átmérője: 6–8 cm, a kezdetétől fokozatosan csökken a végbélnyílás irányába; (distalis) irányba; Körfogata: 25–30 cm a vakbél (coecum) szintjén, 12–15 cm a szigmabél szintjén

 

Szakaszai

 

Vakbél (coecum) az ileum beszájadzása alatti rész, amely a jobb csípőárokban helyezkedik el. Ennek egy csökevényes nyúlványa a féregnyúlvány (appendix vagy processus vermiformis). A csípőárokhoz vagy lazán tapadva vagy hashártyakettőzettel kötődik . A coecum alsó pólusán helyezkedik el a féregnyúlvány (appendix), a köznyelv ezt nevezi vakbélnek. A féregnyúlvány gyulladását appendicitis-nek nevezzük (a köznyelvben ezt nevezik vakbélgyulladásnak). A féregnyúlvány helyzete és hashártyaviszonyai egyénileg igen változatosak.

 

Felszálló vastagbél. A felszálló remese (colon ascendens) vakbél folytatásaként a máj alsó felszínéig húzódik. Hashártyakettőzete nincs, egy keskeny sávban közvetlenül tapad a hátsó hasfalhoz.

 

Jobboldali vastagbélhajlat. A jobboldali vastagbélhajlat (flexura coli dextra vagy flexura hepatica) vastagbélnek a máj alsó felszínénél található hajlata, ahol a felszálló vastagbél élesen áthajlik a haránt vastagbélbe.

 

Haránt vastagbél. A haránt vastagbél (colon transversum) - különböző mértékben lefelé konvex ívet képezve - a máj alsó felszíne és a gyomor nagy görbülete alatt húzódik át a máj alól a lép alsó pólusához. Hossza 45 cm. Helyzetét a gyomor teltsége, a belek teltsége, a testhelyzet stb. befolyásolják.

 

Baloldali vastagbélhajlat. A baloldali vastagbélhajlat (flexura coli sinistra vagy flexura lienalis) a lép alsó pólusánál, szalaggal a rekeszhez rögzítve, a jobboldali hajlatnál magasabban helyezkedik el. A haránt vastagbél itt hajlik át élesen a leszálló vastagbélbe.

 

Leszálló vastagbél. A leszálló vastagbél (colon descendens) hátsó hasfalhoz egy keskeny sávban rögzülve a baloldali vastagbélhajlattól megközelítőleg függőlegesen szál le a baloldali csípőárok (fossa iliaca) irányába. Ott megy át a szigmabélbe, ahol ez utóbbinak a hashártyakettőzete megjelenik.

 

Szigmabél. A szigmabél (colon sigmoideum) a vastagbélnek kettősen meghajlott, saját hashártyakettőzettel (mesosigmoideum) bíró, kb. 40 cm hosszú, mobilis szakasza. Nagyjából a bal csípőárkot tölti ki.

 

Végbél. A végbél (rectum) a vastagbélnek a kismedencében található utolsó szakasza. Két görbölete közül a felső (flexura sacralis), a nagyobb, hátra konvex, és a keresztcsont homorulatába fekszik bele. Ennél lényegesen rövidebb az ellentétes görbületű gáti görbület (flexura perinealis). A végbélnek ez a szakasza a gátat fúrja át, és összenő annak izmaival és kötőszövetes lemezeivel (fascia).

 

Végbélnyílás. A végbélnyílás (anus) a végbélnek a gáton található kimeneti nyílása. Falában két záróizom a belső körkörös réteg megvastagodásából kialakuló belső (nem akaratlagos) záróizom (musculus sphincter ani internus), és a harántcsikolt izomrostokból álló külső (akaratlagos) záróizom (musculus sphincter ani externus) található. Ezek biztosítják az akaratlagos széklettartást, illetve részben reflexes, részben akaratlagos megnyílásukkal a székletürítést. (A végbél megbetegedéseivel az orvoslás egy külön szakága, a (proctológia) is foglalkozik)

 

 

                Falszerkezete

A vastagbél falszerkezete a bélcsatornára jellemző általános rétegződést mutatja. Redők és bélbolyhok a vastagbélben nincsenek. Hámja kutikulás hengerhám, a hengerhámsejtek között sok nyáktermelő kehelysejttel. Ez a hámbélés terjed be a nyálkahártya saját kötőszövetes rétegébe (tunica propria) benyúló, egymás mellett sűrűn és szabályosan elhelyezkedő, jól fejlett egyszerű csöves mirigyekbe (Lieberkühn mirigyek). A külső hosszanti izomréteg a vastagbél legnagyobb részén csak a taeniákban jól fejlett, bár fokozatosan egységesül a szigmabél és a végbél területén.

 

----------------------

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vastagb%C3%A9l